A könyvek világa az egyetlen hely, ahová büntetés nélkül elmenekülhet a karanténból.
A zsidóság adta a világnak a történelem legnagyobb hatású könyvét a Bibliát.
Így talán illő, hogy az internetet ellepő könyvajánlókat szaporítsuk még eggyel, ami elsősorban zsidó témájú művekre koncentrál.
Olyan listát állítottunk össze, amelyen remélhetőleg mindenki talál magának megfelelő olvasmányt. A könyvrendelés jelenleg is lehetséges, a magyar piac is sokat javult az e-book terén, de az is lehet, hogy saját könyvespolcán is ott porosodik néhány a listán szereplő művek közül. Természetesen a felsorolás szubjektív és a teljesség igénye nélkül készült, ezért örömmel vesszük, ha az olvasóink megosztják saját kedvenc, zsidó témájú könyveiket.
A New York-i zsidóság mindennapjai: Potok-könyvek
Chaim Potok 1929-ben született New Yorkban, ortodox családban. A Jewish Virtual Library azt írja, hogy a fiatal Potokot vonzotta az irodalom, de a szülei ellenezték, hogy „világi” szerzőket olvasson. A vallás és a modern világ közötti ellentét és dilemma később több regényének fő motívuma lett. Potok konzervatív rabbinak tanult, de mindvégig megmaradt az irodalom iránti érdeklődése. Harmincnyolc éves volt, mikor első könyve megjelent. Minden regénye fókuszában a zsidó identitás áll. Művei bepillantást engednek a New York-i zsidóság életébe, szokásaiba. Potok könyvei lélektani regények, amik az élet legnagyobb és legfontosabb kérdéseiről szólnak, miközben a szereplők időnként elvitatkoznak a judaizmusról.
A legismertebb és legolvasottabb Potok-regény A kiválasztott. Ez volt a szerző első műve, 1967-ben jelent meg. A történet egy konzervatív és egy hászid családban felnőtt fiú barátságáról szól. A két világ ritka találkozása mindkettejükben nagy változásokat indít el. A könyv a barátságról, apa-fiú kapcsolatokról, és arról szól, vajon mi a szerepe a hagyománynak egy modern világban.
A könyv 1981-es filmváltozatának előzetese:
A kiválasztott kiváló olvasmány tinédzserek számára is. Felnőtteknek ajánljuk még Davita hárfáját, amely egy vegyes házasságból született kislányról szól, akinek a szülei lelkes kommunisták. Azonban a háború és a tragédiák lassan visszavezetik az édesanyját a zsidó valláshoz, amely a kétfelé húzó lányban is komoly identitásválságot okoz.
Arab-zsidó love story: Visz a víz
Dorit Rabinyan könyve szintén New Yorkban játszódik, a szeptember 11-i merényleteket követően. Az igaz történeten alapuló regény valószínűtlen szerelmi történet, amely hatalmas vita középpontjába került Izraelben. Az arab festőt és a zsidó nyelvészt a véletlen hozza össze, s talán New York a világon az egyetlen hely, ahol egy izraeli lány és egy palesztin fiú könnyebben megérti egymást, mint amennyire megértik őket saját etnikumuk amerikai képviselői.
Rabinyan regénye a modern izraeli-héber irodalom egyik legnagyobb sikerkönyve. Az írónő különleges nyelvezetéhez hozzáad, hogy saját elmondása szerint hatalmas nehézséget okozott neki, hogy a héber szókincs szűkös a hideggel kapcsolatos kifejezésekben, így hatalmas kreativitásra volt szüksége ahhoz, hogy érzékeltetni tudja a New York-i telet.
A kémregények rajongóinak: A Moszad ügynöke sorozat
Daniel Silva sorozata kilóg a listán szereplő könyvek közül, már csak azért is, mert nem szépirodalmi alkotásról van szó. Azonban a Moszad ügynöke az egyik legnépszerűbb kémregény-ciklus, amit eddig valószínűleg csak politikai okokból nem filmesítettek meg. Bár a regények jogait megvásárolta a Warner Brothers már évek óta húzódik a megvalósítás. Silva regényeiről azt nyilatkozta, hogy mindig azon igyekszik, hogy egyensúlyt találjon a szórakoztatás és a világ eseményeinek hiteles ábrázolása között.
A regények főszereplője Gabriel Allon örökifjú Moszad-ügynök, aki hol klasszikus reneszánsz festményeket restaurál, hol pedig Izrael védelmében folytat izgalmas akciókat. A már lassan harminc éve tartó sorozatban felbukkannak nácivadászok, az Opus Dei, bérgyilkosok, orosz oligarchák és terrorszervezetek, miközben a való világ eseményeit is kitapinthatja a hírekben jártas olvasó. A Moszad ügynöke egy Izrael-barát regénysorozat, amiben bár mindig győz a jó, de a levegőben mindig ott lóg a következő ütközet.
A magyar kiadás sajnos nem az elejétől kezdte a művek lefordítását, így az első kötetek csak angolul érhetők el, azonban így is számtalan rész megjelent magyarul. Bár a regények között van laza összefüggés, mindegyik rész önmagában is élvezhető, így nem kötelező az időben először megjelenttel kezdeni. Elsőre ajánljuk a Moszad ügynöke Moszkvábant, amely sok olvasó szerint a sorozat egyik legizgalmasabb része, vagy A Moszad ügynöke és az angol lányt, amelyben különösen izgalmas, hogy vajon milyen valós esemény ihlette a művet.
Egy amerikai háborús regény Izraelről: Exodus
Mikor az Exodus megjelent 1958-ban, akkora bestseller lett, hogy a sikere csak az Elfújta a szélhez volt hasonlítható. Ben-Gurion hírhedten vacak regénynek, ám remek propagandának titulálta a könyvet. Hasonló volt ez a megítélés, mint ahogy Golda Meir nyilatkozott a Hegedűs a háztetőn című filmről. A kritika érthető, hiszen 1958-ban Izrael mindössze tíz éves volt, és a jelen kihívásai tükrében túlzottan romantikus megközelítésűnek tűnhetett a regény.
A mű elsősorban egy amerikai ápolónő szemén keresztül mutatja be Izrael születését. A címben is szereplő Exodus menekülthajó áll a történet központjában. Az Exodus valóban létezett, de a hajó kapitánya azt nyilatkozta, hogy bár tetszett neki a regény, de több ponton is eltért a valóságtól.
A könyv hosszú részeket szán a főbb szereplők múltjának bemutatására, így a cselekmény érinti a cári orosz időkön át a második világháború különböző epizódjait is. Számtalan sors mozaikja ez a könyv, amely ha nem is szépirodalom, de egy fordulatos, lebilincselő olvasmány.
A regényből 1960-ban Paul Newman főszereplésével film is készült, ami azonban óvatos és felvizezett hollywoodi adaptáció lett.
Egy haditudósító kitalált és valós kalandjai: Kissé elmosódva
Robert Capa – vagy eredeti nevén Friedman Endre – minden idők egyik leghíresebb haditudósítója volt. Capa saját életrajzi könyve a Kissé elmosódva magyarul is megjelent. A mű a második világháború utolsó éveiben játszódik és a fotós elsősorban forgatókönyvnek szánta. Capa szórakoztató epizódjai keverik a fikciót a valósággal. A könyvből megtudhatjuk a híres normandiai képek történetét, hogyan akadt fenn ejtőernyővel egy fán, mit szóltak az amerikai katonák erős magyar akcentusához, és hogyan élte át Párizs felszabadítását.
A művet Capa leghíresebb háborús képei tarkítják, amelyek annyi év után is visszarepítik az embert a front fekete-fehér valóságába. A tudat, hogy a fele se igaz annak, amit leír, még külön szórakoztatóvá teszik a művet.
A Kissé elmosódva sokkal több, mint egy átlagos fotóalbum, hiszen ritka módon a fotós itt nem csak a képein keresztül szólal meg, hanem írásban is.
Egy magyar posztholokauszt történet: Hajnali láz
Nagyon sok regény és életrajz született a holokausztról, azonban jóval kevesebb történetet írtak arról, hogy mi történik azután, hogy valaki hazatér a pokolból a normális életbe. Ilyen posztholokauszt történet Gárdos Péter filmrendező saját szüleiről írt regénye, a Hajnali láz.
A könyv egy nagyon szép szerelmi történet két összetört emberről, akik együtt újra felépítik egymást. A főszereplő az író édesapja, Miklós, akire bár az orvosok kimondták a halálos ítéletet, eldönti, hogy ő azért is élni fog és megházasodik. Több, mint száz lánynak ír levelet abban a reményben, hogy az egyik címzett majd hozzámegy feleségül. Az egyik válaszadóval, Lilivel levelezésbe kezdenek, amiből szerelem szövődik, ami szinte csodával határos módon meggyógyítja Miklóst. A regény üzenete az, hogy még az is tud reménységgel élni, akit megérintett a halál.
A cikk borítóképén szereplő fotó: Fortepan/Barbjerik Ferenc
