A hollywoodi színészlegenda, akinek élete utolsó éveiben egyre fontosabbá vált zsidó származása, szerdán Beverly Hills-i otthonában hunyt el.
Karrierje során 87 filmben szerepelt, melyből 73 mozifilm, 14 pedig televíziós produkció volt, szerepeiben egyaránt feltűnt kemény fiúként, római katonaként vagy viking harcosként – számol be a Jewish Telegraphic Agency.
Munkáit háromszor jelölték Oscar-díjra, a rangos szobrocskát végül életművéért kapta, illetve részesült az amerikai civileknek adható legmagasabb elismerésben, a Presidential Medal of Freedomban is.
Douglas számára zsidósága élete második felében egyre fontosabbá vált, számos zsidó ügy lelkes támogatója és mecénása volt. 11 megjelent könyvében személyes emlékek mellett ír a holokauszt témájáról is.
A színészlegenda Iszur Danyielovics Gyemszkijként 1916-ban látta meg a napvilágot New Yorkban, orosz zsidó bevándorlók gyermekeként. A hét gyermeket nevelő család nélkülözéséből 13 évesen tört ki, amikor elhatározta, hogy színész lesz, visszautasítva a belvárosi Izrael Fiai zsinagógai közösség rabbinikus tanulmányokra vonatkozó ajánlatát.
Első filmszerepét 1946-ban kapta, de az áttörő siker jó néhány évet váratott magára. Az 50-es években 23 filmben játszott, az „A szörnyeteg és a szépség”, illetve az „A nap szerelmese” című filmjeiért a Filmakadémia díjára is nevezték.
Hollywoodi karrierje során Douglast nem különösebben foglalkoztatta zsidósága „Jom Kipurkor természetesen böjtöltem, de közben dolgoztam” – nyilatkozta egy interjúban a színész, amikor a vallásgyakorláshoz kötődő kapcsolatártól faggatták.
Származása azonban idős korára egyre fontosabbá vált számára, az igazi lökést elmondása szerint egy 1991-es helikopter-baleset adta számára, amelyben komoly sérülést szenvedett, de végül egy kisebb gerincproblémával megúszta a történteket.
„Azt gondoltam, azért maradtam életben, mert nem töltöttem elég időt azzal, hogy átértékeljem mit jelent számomra zsidóságom”
– nyilatkozta a színész.
Felépülését követően azután elkezdett Tóra tanulásokra járni és 83 éves korában egy második, kései bár micvát is tartott.
Egyik felesége sem volt zsidó, így nem csoda, hogy gyermekeit nem a zsidó hit szerint nevelte, ugyanakkor fia, Michael Douglas az utóbbi időkben számos zsidó ügy kiemelkedő élharcosává és patrónusává vált, amiért 2015-ben megkapta Izrael Állam legrangosabb kitüntetését, a Genesis-díjat.
Második felesége, Anne Buydens 2014-ben, 50. házassági évfordulójukon az ünneplő közönségnek bejelentette, hogy felvette a zsidó vallást, döntését akkor viccesen úgy kommentálta, hogy
„mivel Kirknek két sikszével [nem zsidó nővel] is volt házassága, most már itt az idő, hogy egy rendes zsidó lánnyal kösse össze az életét.”
A színész egy 1996-os stroke után hosszú ideig nem tudott beszélni. Ennek következtében súlyos depresszióban szenvedett, még az öngyilkosságot is fontolgatta.
A kitartó beszédterápiának köszönhetően azonban lassan ismét megtanult beszélni, élményeiről a „Szerencsés agyvérzés” című könyvében írt.
Douglas ismert filantróp volt, becslések szerint több, mint 100 millió dollárt adományozott jótékony célokra az Egyesült Államokban és Izraelben. Feleségével közösen 400 gyermekjátszótér megépítését finanszírozták Los Angelesben és Jeruzsálemben, de adományoztak egy Alzheimer-kór kezelésével foglalkozó kórházi részleg ügyére is. Legbüszkébb mindazonáltal egy, a jeruzsálemi óvárosban található vetítőterem megépítésére volt, mely a Siratófallal szemben működik.
Kirk Douglasnek három fia, Michael, Peter és Joel, illetve hét unokája van, és életben van még Kirk húga, Ida is.