A tárgyalásoknak koránt sincs vége. Mutatjuk, mi következik.
Nagy-Britannia EU-tagsága helyi idő szerint ma 23 órakor, közép-európai idő szerint pedig éjfélkor szűnik meg. Történelmi pillanatról beszélhetünk, hiszen ez lesz az első alkalom az EU történetében, amikor egy teljes jogú tagországa int búcsút végleg.
Az Egyesült Királyság hivatalosan január 31-én léphet ki az EU-ból, ezután kezdetét veszi egy átmeneti időszak, ami 2020. december 31-ig tart.
Ez idő alatt az ország gyakorlatilag változatlanul az EU kereskedelmi piacán maradhat – ám a politikai intézményekből azonnal kivonja tagjait, ahogy az Európai Parlament székeiből is távozni fognak a brit képviselők.
Van, aki ünnepel és van, aki nem
A YouGov nemrég közzé tett felméréséből úgy tűnik, a lakosság nagy része semmi különöset nem tervez a kilépés napjára, és arra a kérdésre, hogy szerveznek-e valamilyen különleges programot, a válaszadók 80 százaléka felelte, hogy nincsenek különleges tervei mára.
2016-ban a brit EU-tagságról szóló népszavazáson a résztvevők 51,89 százalékos többsége szavazott a kilépésre.
Boris Johnson miniszterelnök különböző rendezvényekkel és eseményekkel készül a „nagy napra”, este pedig televíziós beszédében üzen a lakosság számára.
A kilépés napján egy különleges 50 penny-s „Brexit-pénzérme” is forgalomba kerül majd. A felirat az lesz rajta: „Peace, prosperity and friendship with all nations”, azaz „Béke, jólét és barátság minden nemzettel”.
Mi lesz ezután?
Mint arról korábban is írtunk, a most kezdődő időszakban egy sor témában megállapodásra kell jutni — például olyan ügyekben, mint az adatvédelem, gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozások, repülésbiztonság, közúti árufuvarozás, védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.
Ám kétség kívül az átmeneti időszak legégetőbb feladata annak a szabadkereskedelmi megállapodásnak a kidolgozása lesz, amit valószínűleg újabb hetekig tartó tárgyalások követnek majd. Mivel az EU-nak hivatalosan is állást kell foglalnia – mind a bent maradó 27 tagország és az Európai Parlament beleegyezésével –, nem kizárt, hogy a lényegi párbeszéd csak márciusban veszi kezdetét a felek között arról, hogy milyen feltételekkel maradhatnak és forgolódhatnak a britek az európai piacon a jövőben.
Ezen a ponton egy újabb határidőt is naptárukba kell vésniük a brit vezetőknek, akiknek korábbi megállapodások értelmében akár lehetőségük is lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására – ha ezt legkésőbb június 30-ig kérelmezik.
Előretekintve Leo Varadkar ír miniszterelnök nemrég egy interjúban kilátásba is helyezte, hogy erre szükség lehet, ez a forgatókönyv azonban ismét bonyolulttá válik.
Ugyanis Boris Johnson miniszterelnök eddig minden nyilatkozatában határozottan igyekezett elzárkózni az átmeneti időszak meghosszabbításáról, a brit kormány pedig korábban külön törvényben is megtiltotta előre magának ezt a lehetőséget.
Új határidő után új időszámítás
A fentiek fényében tehát 2020. december 31. ismét vízválasztóvá válik, és addigra eldől, sikerül-e a brit kormánynak megegyeznie az EU-val szabadkereskedelmi kérdésekben.
Amennyiben igen, a szigetország 2021 januárjától új és közösen lefektetett feltételekkel üzletelhet EU-s partnereivel. Viszont újabb kudarc teli tárgyalássorozat esetén – ha nem sikerül a következő 11 hónapban megegyezni és ratifikálni az új szabályokat –, akkor sok más forgatókönyv mellett fennáll a lehetősége annak, hogy az EU piacán vámokat vetnek ki a brit exporttermékekre a következő esztendőtől kezdődően.
