Az idővel harcolva próbálják kutatók azonosítani a holokauszt 2 millió még névtelen áldozatát.
Már csak négyszázezer holokauszttúlélő él, így azoknak a száma is évről évre csökken, akik még emlékeznek meggyilkolt családtagjaik, ismerőseik, szomszédaik neveire. Kutatók több csoportja az idővel harcolva próbálja megtalálni kétmillió áldozat elveszett nevét – írja a The Economist.
Az auschwitzi haláltáborban több, mint egymillió embert öltek meg. Európa 9,5 millió zsidó lakosából mindössze 3,5 millió élte túl a háborút. A meggyilkoltak száma olyan óriási, hogy ha valaki minden egyes áldozatról csak öt percnyit akarna elolvasni akkor kilencven éven át minden pillanatát ezzel kellene töltenie.
A Jad Vasem múzeum egyik fontos küldetésének tartja, hogy azonosítsa a holokauszt áldozatait. Az archívum első igazgatója, Sarah Friedlander, aki maga is túlélő volt, már 1946-ban elkezdte a munkát.
2004 óta a Jad Vasem adatbázisa online is elérhető, és jelenleg 4,8 millió nevet tartalmaz, akik közül 736 ezren Auschwitzban haltak meg. Ez azt jelenti, hogy az áldozatok mintegy kétharmadát már nevesíteni tudták a kutatók.
A magyar zsidók azonosítása a szocializmus éveiben csak minimális szinten zajlott. A budapesti Holokauszt Emlékközpont emlékfalán mindössze 60 ezer ember neve szerepel. Az elmúlt években az Emlékközpont is próbálta fellelni a meggyilkoltak neveit.
2017-ben a Jad Vasem azt nyilatkozta, hogy sikeresen azonosították a magyar áldozatok 80%-át vagyis 485 ezer embert. A múzeum kutatói átfésültek minden levéltárat és adatbázist, és így egy összesen 694 ezer zsidót tartalmazó listát állítottak össze.
A kutatás legnehezebb része az volt, hogy kiderítsék, kik élték túl a háborút és kik azok, akik meghaltak a listán szereplők közül.
A legnagyobb nehézséget továbbra is a lengyelországi zsidóság tagjainak azonosítása jelenti, mivel a gettóknak elvesztek a listái, és több száz fős családok haltak meg úgy, hogy nem maradt senki, aki emlékezhetett volna rájuk.
A Jad Vasem adatbázisának igazgatója, Alexander Avram 2017-ben azt nyilatkozta: „minden egyes név felfedezése győzelem a felejtéssel szemben.”
| A hitleri Németország 1942 januárjában tette hivatalos politikává a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítését, „a végső megoldást” (Endlösung). A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése „tűzben elégő áldozat”, héber megfelelője a soá) mintegy kétszázezer – a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított – cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett.
A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok. Az auschwitzi múzeum hozzávetőleg 1,3 millióra teszi a haláltáborba deportáltak számát, akik közül mintegy 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük, a meggyilkolt, meghalt emberek száma legkevesebb 1,1 millióra tehető. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, közülük 325-330 ezret azonnal kivégeztek a gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. (MTI) |
