Több ezer új dokumentum válhat hozzáférhetővé a magyar kutatók számára, miután szervezés alatt áll a magyar csendőrség eddig nem ismert jelentéseinek hazahozatala Oroszországból.
A tudományos szenzációról Szita Szabolcs történész professzor beszélt egy budapesti könyvbemutatón csütörtök este. Az ismert holokausztkutató elmondta:
hosszú idő után most először látszik annak valós esélye, hogy az orosz hadsereg által 1945 után elhurcolt, és évtizedek óta szinte érintetlenül porosodó csendőrjelentések visszakerüljenek Magyarországra.
A több ezer iratot egy raktárhelyiségben, fadobozokban tárolják évtizedek óta. Az iratokba a korábbi években Szita is betekintést nyerhetett, de főként anyagi forrás hiányában nem tudott hosszabb és átfogóbb tanulmányozást folytatni az ügyben.
„Laponkénti másolatért egy dollárt kértek a kinti irattár munkatársai. Nekem erre nem futotta a kutatói ösztöndíjamból”
— ezt már a budapesti gettó felszabadításának megemlékezésére, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Magyarországi Cionista Szövetség által szervezett könyvbemutató után mesélte a történész lapunk munkatársának.

Róbert Péter „Bátrak és leleményesek…” címmel megjelent, a cionista zsidó ellenállás történetét feldolgozó kötet bemutatóján Szita Szabolcs párhuzamot vont a zömével ismeretlen dokumentumok alapján írt könyv és a csendőrség jelentései között. Szerinte eddig még kevéssé ismert részletek is napvilágra kerülhetnek azzal, hogy visszakerülhetnek Magyarországra a szinte elfeledett kordokumentumok.
„A csendőrök még Móricz Zsigmondról és Illyés Gyuláról is gyűjtöttek információkat”
— mondta a professzor, aki szerint az Országos Széchenyi Könyvtár egyik munkatársa jelenleg is Moszkvában dolgozik azon, hogy mihamarabb hazakerüljenek ezek az iratok, mert a magyar kormányban megvan a szándék erre, és remélik, hogy a források is.