Új, 200 részes sorozat mutatja be „a határon túli magyar örökséget, a magyar kultúra évezredes értékeit” az állami rádióban. Számos kulturális érték mellett mostantól hungarikumnak számít a Rongyos Gárda „önszerveződő fegyveres csoport” is. Komolyan.
„Hiszek egy hazában címmel a határon túli magyar örökséget, a magyar kultúra évezredes értékeit, a külhoni magyarság szellemi és anyagi alkotásait bemutató új, 200 részes sorozat indul a Kossuth Rádióban” – jelentette be a magyar kulturális értékek definíciós monopóliumáért felelős miniszteri biztos (a poszt leírása nem szöveghű közlés).
Az új műsort az Agrárminisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatja, érdekessége pedig az, hogy bemutatja, a külhoni magyarok „miként gazdagították az egyetemes magyarságot az elmúlt években, évtizedekben is.” Ide tartozik például Kós Károly erdélyi magyar építész, író, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, Kárpátalján a vereckei honfoglalási emlékmű –
valamint a Rongyos Gárda. Egész komolyan. Ami ráadásul egyszerű „önszerveződő fegyveres csoportként” szerepel a felsorolásban.
A Kossuth rádió (igazgató: Siklósi Beatrix) műsorának főcímzenéjét az Ismerős Arcok: Nélküled című dala inspirálta, úgyhogy megkérjük Miklósi Gábor nevű kedves olvasónkat, kapja össze magát és álljon majd mindig vigyázzban, ha meghallja, különben halmazati büntetésül nem lesz belőle hungarikum.
Na, de visszatérve nevezett önszerveződőkre. Hogy is van ez?
Nyolc évvel ezelőtt ez a tök neutrális önszerveződő egylet a Jobbik magánügye volt. Ők ragaszkodtak hősének sírfelújításához, ők vádolták „történelemhamisítással” a Fidesz hivatalait, ők küzdöttek meg Boross Péterrel és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottsággal, ők koszorúztak aztán hősük, Vámossy Tibor síremlékénél.
Aztán eltelik néhány év, és a NER immár magyar külhoni kulturális értékként, igazi hungarikumként hivatkozik a Rongyos Gárdára.
A hivatalos változat az, hogy „az 1919 áprilisában alakult, Prónay Pál és Héjjas Iván vezette Rongyos Gárda elnevezésű fegyveres csoport egyebek között vissza akarta szerezni a trianoni békeszerződés miatt elvesztett területek egy részét. (…) Magyarországon felkelőcsoportok szerveződtek, és felvették a harcot a bevonuló osztrák csendőrökkel. A felkelés után sikerült elérni, hogy Sopron és környéke népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról” (MTI).
Ha azt kérdeznénk, mit takar az itt udvariasan elkent „egyebek között”, a legtömöröbben Konok Péter történész foglalta össze nevezett hungarikumot a Facebookon: „Ezek az emberek olyan fehérterrort csináltak 1919-1920-ban, ami végül már az őket pátyolgató hatalomnak is sok lett (nem utolsósorban a külföldi közvélemény miatt), és érdemeik elismerése mellett parkolópályára állította bandáikat.
Parasztokat, szatócsokat – ‘zsidókat’, számukra ez egyértelmű volt -, papokat, tanárokat, újságírókat és másokat kínoztak halálra bestiálisan, majd amikor 1940-ben a náci Németország kegyéből Magyarország megszállta Erdély egy részét, újra aktívak lettek. Aki megérte közülük, így például Héjjas és Prónay, a két ‘húzónév’, nyilas is lett.”
A Rongyos Gárda alapítója, vezetője, Héjjas Iván: véreskezű, szadista, antiszemita gyilkos, az orgoványi mészárlás egyik fő felelőse. Ennek az embernek a lopakodó rehabilitációját vetítette előre, amikor 2018-ban egy ex-MIÉP-es történész megtalálta az utat az akkori kormánylapba, a Magyar Időkbe, amely szerint Héjjas Iván csupán „a vörös propaganda által patás ördöggé formált katonatiszt.”
Ja, csak a komcsik démonizálták? Akkor a miénk, visszevesszük!
Nem akarnék wassalbertezni, de most már késő: akinek megfelel egy Wass-szobor egy Radnótiról elnevezett művházban, akinek megfelel a Rongyos Gárda, akinek megfelel egy Siklósi Beatrix a Kossuth rádió élén, tovább is van, mondjam még, annál elég furcsán veszi ki magát, ha egyébként – nagyon helyesen – állandó szolidaritásáról biztosítja a hazai zsidóságot és Izraelt. Skizo helyzet, amit kezelni kellene.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.