Utólag retusáltak sárgacsillagokat Wallenberg fotósának képére, még a Jad Vasemben és az MTI archívumában is a manipulált verzió szerepel.
Pénteken lesz 75 éve, hogy a szovjetek letartóztatták és elhurcolták a magyar zsidók ezreit megmentő svéd diplomatát. Most egy érdekes részlettel emlékezünk, egy meghamisított kép történetével, amit Dési János írt meg a Fotólexikon blogon. A képen zsidókat kísérnek Budapesten ’44 november végén, az eredeti képen nem viselnek csillagot, a széles körben ismert hamisított képen viszont igen.
Az alább látható két kép közül a csillagos verzió az elterjedtebb, pedig az a hamis, állapítja meg a szerző, miután végigveszi a fotók történetét. Valószínűleg a Képes Figyelő képszerkesztői retusálták 1947-ben, amikor a Wallenbergről könyvet író Lévai Jenő cikkében először jelentek meg Magyarországon. Vélhetően nem találták elég hatásosnak, és
csillagot raktak néhány emberre, köztük arra a kendős asszonyra is elől, aki állítólag csak véletlenül került az autóból fotózott képre, valószínűleg nem is zsidó.
A menet többi tagja viszont igen, és a fotó 1944. november 28-án készült Budapesten, ahol április 5-e óta kötelező volt a zsidóknak a sárga csillag viselése.
A képet Veres Tamás készítette, aki Wallenberg fotósa volt, és sokszor az életét kockáztatva, a sálja alá rejtett fényképezővel örökítette meg, hogy a németek vagy a nyilasok karmából hogyan mentett meg zsidókat a diplomata. A fotók jelentős része megsemmisült, néhány darab pedig kalandos módon bukkant elő sok évtizeddel később.
Ez a különös sorsú fotó hosszú idő után John Bierman Wallenbergről szóló 1981-es könyvében jelent meg újra. A kötetben Veres Tamás több fotója is szerepel, feltüntetve, hogy azokat a Wallenberg-családtól kapta.
Magyarországon is először csillaggal jelent meg a kép, a már említett cikkben, de Lévai Jenő saját könyvében, egy évvel később, már csillag nélkül látható. Érdkekes ugyanakkor, hogy az ugyanabban az évben megjelent svéd kiadásban már ismét a csillagos verzió volt – írja Dési.
Perdöntő lehet az ügyben, hogy még Budapest ostroma előtt, a svéd Külügyminisztériumba Wallenberg által megküldött fotón nincs csillag, ezért ezt kell hitelesnek tekinteni, mivel neki sem érdeke, sem módja nem volt meghamisítani a képet.
Időközben Veres Tamás szerzősége éppúgy elfelejtődött évtizedekre, ahogy Lévai Jenő 1948-as könyve sem kerülhetett sokáig elő, hiszen Wallenberg élete, ha más-más okból is, de keleten és nyugaton egyaránt tabunak számított sokáig.
Wallenbergre a figyelmet újra a New York Times cikke hívta fel 1980-ban. Az igen alapos írást Veres képei illusztrálták, de a fotóriporter nevének feltüntetése nélkül. Az akkor már Amerikában élő, sikeres New York-i divat- és reklámfotós Tom Veres is innen értesült, hogy néhány képe megmaradt. Szerzőségét nem volt nehéz bebizonyítania.
Bár még az izraeli Jad Vasemben és az MTI fotóarchívumában is a csillagos kép szerepel, van még egy döntő bizonyíték arra, hogy a csillag nélküli az eredeti.
A Wallenberg környezetébe tartozó Beér János 1956-ban emigrált, és egyetemi tanár lett az Egyesült Államokban. Öt eredeti papírképet kapott ajándékba Verestől, amelyeket magával vitt Amerikába. 2005-ben néhány érdekes dokumentummal együtt a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumnak ajándékozta. Azon a fotón pedig nincs csillag -derül ki Dési írásából.
Wallenberget 1945. január 13-án fogták el az oroszok a Benczúr utcában, a Vöröskereszt épületében. Egy orosz őrnagy magával vitte. A szemtanúk szerint Wallenberg saját akaratából követte. Másnap egy parancs szerint, Wallenberg minden kapcsolatát meg kellett szüntetni a külvilággal, és őt tovább kellett adni Afonyin tábornoknak. Ettől kezdve Wallenberg a szovjet hadsereg foglya volt. Ezt Bulganyin hadügyminiszter-helyettes január 17-én Malinovszkijnak küldött táviratparancsa is megerősíti. Eszerint Wallenberget le kell tartóztatni, és Moszkvába kell küldeni.
Egyes szemtanúk szerint Moszkvában az NKVD tartotta fogva, majd követségi munkatársával, Langfelderrel együtt a Lubjankába került. 1945. március 8-án szovjet nyomásra a Magyar Rádió bemondta, hogy Wallenberget a Debrecenbe vezető úton a nyilasok vagy a Gestapo ügynökei meggyilkolták. Később, 1957-ben azt állították, hogy 10 évvel korábban a Lubjanka börtönben halt meg. 2016. október 26-án a svéd állam hivatalosan is halottá nyilvánította Wallenberget.