Utólag retusáltak sárgacsillagokat Wallenberg fotósának képére, még a Jad Vasemben és az MTI archívumában is a manipulált verzió szerepel.
Pénteken lesz 75 éve, hogy a szovjetek letartóztatták és elhurcolták a magyar zsidók ezreit megmentő svéd diplomatát. Most egy érdekes részlettel emlékezünk, egy meghamisított kép történetével, amit Dési János írt meg a Fotólexikon blogon. A képen zsidókat kísérnek Budapesten ’44 november végén, az eredeti képen nem viselnek csillagot, a széles körben ismert hamisított képen viszont igen.
Az alább látható két kép közül a csillagos verzió az elterjedtebb, pedig az a hamis, állapítja meg a szerző, miután végigveszi a fotók történetét. Valószínűleg a Képes Figyelő képszerkesztői retusálták 1947-ben, amikor a Wallenbergről könyvet író Lévai Jenő cikkében először jelentek meg Magyarországon. Vélhetően nem találták elég hatásosnak, és
csillagot raktak néhány emberre, köztük arra a kendős asszonyra is elől, aki állítólag csak véletlenül került az autóból fotózott képre, valószínűleg nem is zsidó.
A menet többi tagja viszont igen, és a fotó 1944. november 28-án készült Budapesten, ahol április 5-e óta kötelező volt a zsidóknak a sárga csillag viselése.
A képet Veres Tamás készítette, aki Wallenberg fotósa volt, és sokszor az életét kockáztatva, a sálja alá rejtett fényképezővel örökítette meg, hogy a németek vagy a nyilasok karmából hogyan mentett meg zsidókat a diplomata. A fotók jelentős része megsemmisült, néhány darab pedig kalandos módon bukkant elő sok évtizeddel később.
Ez a különös sorsú fotó hosszú idő után John Bierman Wallenbergről szóló 1981-es könyvében jelent meg újra. A kötetben Veres Tamás több fotója is szerepel, feltüntetve, hogy azokat a Wallenberg-családtól kapta.
Magyarországon is először csillaggal jelent meg a kép, a már említett cikkben, de Lévai Jenő saját könyvében, egy évvel később, már csillag nélkül látható. Érdkekes ugyanakkor, hogy az ugyanabban az évben megjelent svéd kiadásban már ismét a csillagos verzió volt – írja Dési.
Perdöntő lehet az ügyben, hogy még Budapest ostroma előtt, a svéd Külügyminisztériumba Wallenberg által megküldött fotón nincs csillag, ezért ezt kell hitelesnek tekinteni, mivel neki sem érdeke, sem módja nem volt meghamisítani a képet.
Időközben Veres Tamás szerzősége éppúgy elfelejtődött évtizedekre, ahogy Lévai Jenő 1948-as könyve sem kerülhetett sokáig elő, hiszen Wallenberg élete, ha más-más okból is, de keleten és nyugaton egyaránt tabunak számított sokáig.
Wallenbergre a figyelmet újra a New York Times cikke hívta fel 1980-ban. Az igen alapos írást Veres képei illusztrálták, de a fotóriporter nevének feltüntetése nélkül. Az akkor már Amerikában élő, sikeres New York-i divat- és reklámfotós Tom Veres is innen értesült, hogy néhány képe megmaradt. Szerzőségét nem volt nehéz bebizonyítania.
Bár még az izraeli Jad Vasemben és az MTI fotóarchívumában is a csillagos kép szerepel, van még egy döntő bizonyíték arra, hogy a csillag nélküli az eredeti.
A Wallenberg környezetébe tartozó Beér János 1956-ban emigrált, és egyetemi tanár lett az Egyesült Államokban. Öt eredeti papírképet kapott ajándékba Verestől, amelyeket magával vitt Amerikába. 2005-ben néhány érdekes dokumentummal együtt a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeumnak ajándékozta. Azon a fotón pedig nincs csillag -derül ki Dési írásából.
Wallenberget 1945. január 13-án fogták el az oroszok a Benczúr utcában, a Vöröskereszt épületében. Egy orosz őrnagy magával vitte. A szemtanúk szerint Wallenberg saját akaratából követte. Másnap egy parancs szerint, Wallenberg minden kapcsolatát meg kellett szüntetni a külvilággal, és őt tovább kellett adni Afonyin tábornoknak. Ettől kezdve Wallenberg a szovjet hadsereg foglya volt. Ezt Bulganyin hadügyminiszter-helyettes január 17-én Malinovszkijnak küldött táviratparancsa is megerősíti. Eszerint Wallenberget le kell tartóztatni, és Moszkvába kell küldeni.
Egyes szemtanúk szerint Moszkvában az NKVD tartotta fogva, majd követségi munkatársával, Langfelderrel együtt a Lubjankába került. 1945. március 8-án szovjet nyomásra a Magyar Rádió bemondta, hogy Wallenberget a Debrecenbe vezető úton a nyilasok vagy a Gestapo ügynökei meggyilkolták. Később, 1957-ben azt állították, hogy 10 évvel korábban a Lubjanka börtönben halt meg. 2016. október 26-án a svéd állam hivatalosan is halottá nyilvánította Wallenberget.
„…csillagot raktak néhány emberre, köztük arra a kendős asszonyra is elől, aki állítólag csak véletlenül került az autóból fotózott képre, valószínűleg nem is zsidó.A menet többi tagja viszont igen, és a fotó 1944. november 28-án készült Budapesten, ahol április 5-e óta kötelező volt a zsidóknak a sárga csillag viselése.” – Már megint ne a szememnek higgyek, mint az elvtársvilág esetén nem is egyszer? Nincsen rajtuk sárga csillag a hitelesnek tartott fényképen. A hatósági közeg lehet, hogy a menetet kísérte, de az is lehet, hogy nem. Nem látok rajta árpádsávos karszalagot. Hol is készült a felvétel? Biztos, hogy okés a közölt dátum?Nem kellett volna még néhány dolgot leellenőrizni a cikk közzététele előtt?
Óh, már az első világháborút követően hamis fotók jelentek meg a lapokban. Akkoriban nem is volt fotós aki egy-két szellemet nem tudott vinni a szeánszról készült képekre, később az ötvenes évektől minden fotós kívánalmaknak megfelelően rakott UFÓ-t az égre, manapság aura-fotók készülnek rendelésre, jó pénzért.
Persze érdemes megjegyezni, hogy Raoul Wallenberg azért szerepelt a szovjet kémelhárítás körözési listáján, mert főleg egy rokona révén, kapcsolatban volt a német kémszolgálatokkal, kvázi dolgozott nekik. Az viszont tényleg rejtély, hogy miért várta meg az oroszokat, hiszen teljesen nyilvánvaló lehetett a számára, hogy azonnal el fogják kapni.
Nem biztos. Talán hitt a diplomáciai mentességben, nem vette észre, hogy Sztálin még Hitlert is alulmúlta a becsületességet illetően.
Erre egy mondat erejéig kitérek:
Sztálin valósággal belerángatta a németeket Lengyelország megtámadásába a Molotov-Ribbentrop paktummal. Hiszen abban benne volt, hogy a területet ők ketten megszállják. A németek pedig azért támadtak a franciákra és a többi nyugati országra mert biztosítva érezték a hátukat. Vagyis Sztálin eleve nyugat felé akarta terelni Hitlert. Elég csúnya húzás volt ez az egyezmény, mert enélkül talán nem is kezdődött volna el a háború. Sztálinnak pedig a tervei között szerepelt egy újabb háború, de ezt nagyon jól leplezte. Bár nem számított akkora veszteségre, mint amekkorát a Szovjetunió elszenvedett, tisztában volt azzal, hogy Hitler nem tudja megnyerni a Tér és a Tél tábornok ellen a háborút, tehát nyugodtan sakkozhat vele.
Sok a ködösítés Wallenberg ügyében. Egyesek szerint a németeknek is adott jelentéseket, mások szerint érzékeny adatokat gyűjtött ismert személyekről. Minden esetre az oroszoknak valami okuk volt rá, hogy eltüntették. Hasonlókép eltüntették az egykori magyar miniszterelnököt gr. Bethlen Istvánt is. Hazudni nagyon jól tudtak a Ljubjankába zárt személyek sorsáról. Lehetséges, hogy Wallenberg röviddel Moszkvába érkezése után már nem élt.
Amúgy is tragikus történet, érthetetlen, hogy miért hazudoztak annyit a történtekkel kapcsolatban. Nem tett jót…