Elérheti az 5 millió rubelt (csaknem 24 millió forintot) is a „külföldi ügynöknek” minősített tömegtájékoztatási eszközökre kiszabható bírság egy új törvény értelmében, amelyet hétfőn látott el kézjegyével Vlagyimir Putyin. A törvény durva megsértése esetén akár 15 napig terjedő letartóztatás is várhat magánszemélyekre.
A keddi lapok által ismertetett jogszabály értelmében a külföldi ügynök feladatát ellátó külföldi tömegtájékoztatási eszközökre vagy az általuk létrehozott jogi személyek működéséről rendelkező törvény megsértése esetén természetes személyekre 10 ezer, tisztségviselőkre 50 ezer, jogi személyekre pedig 500 ezer rubel bírság róható ki. (Egy rubel jelenleg 4,73 forintot ér.)
A törvény durva – egy éven belül több mint két alkalommal való – megsértése esetén a magánszemélyekre már 100 ezer rubel vagy 15 napig terjedő letartóztatás, a tisztségviselőkre 200 ezer rubel, a jogi személyekre pedig 5 millió rubel büntetés szabható ki.
Oroszországban 2012-ben fogadták el azt a törvényt, amelynek alapján az igazságügyi tárca külföldi ügynökké nyilváníthatja azokat a nem kormányzati szervezeteket, amelyek külföldi támogatásban részesülnek.
Ezt 2017-ben kiterjesztették azokra a médiumokra, amelyek külföldi kormányok, kormányszervek, külföldi állampolgárságú vagy állampolgársággal nem rendelkező személyek avagy azok megbízottjai részéről pénzügyi vagy más anyagi támogatásban részesülnek. A jogszabály kiterjedt azokra a sajtóorgánumokra is, amelyeket közvetve, az ilyen forrásokból részesülő orosz jogi személyek támogatnak.
A hónap elején megszületett az a pótlólagos szabályozás, amelynek alapján külföldi ügynök funkcióit ellátó külföldi tömegtájékoztatási eszköznek minősülhetnek olyan természetes személyek is – például bloggerek és újságírók -, akik korlátozás nélküli körnek szánt híreket vagy anyagokat terjesztenek, egyebek között az interneten, és külföldről kapnak finanszírozást.
Pusztán külföldi ügynöknek minősülhetnek azok a természetes és oroszországi jogi személyek, amelyek külföldi ügynöknek minősülő tömegtájékoztatási eszköz anyagait terjesztik vagy részt is vesznek azok előállításában, és valamilyen módon külföldről finanszírozzák őket.
Oroszországi tevékenységükhöz a külföldi ügynöknek minősített külföldi médiumok kötelesek lesznek az év végéig orosz jogi személyként bejegyeztetni magukat és erről az igazságügyi tárcát tájékoztatni. Aki már megkapta ezt a besorolást, az előírásnak jövő év február 1-jéig kell eleget tennie.
A külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközök impresszumában fel kell tüntetni, hogy ehhez a kategóriához tartoznak, mint ahogy a termékeiket is ennek megfelelően kell megjelölni. A megkülönböztető jelzés nélküli produkció terjesztése tilos, egyebek között a világhálón is.
A jogszabály lehetővé teszi az ilyen médiumokhoz való internetes hozzáférés letiltását, amennyiben megsértik a információ terjesztésére vonatkozó előírásokat. Hatálya az orosz tömegtájékoztatási eszközökre nem terjed ki, és előterjesztői szerint a szólás szabadságát nem korlátozza.
