Három olimpiai aranyérem után immáron a harmadik történelmi témájú filmjét készíti elő Kiss Gergely, aki a zsidóság iránt érzett különös kíváncsisága mellett szenvedélyesen kutatja saját családjának gyökereit is.
Sydney (2000), Athén (2004) és Peking (2008) vízilabdás bajnoka, aki 42 évesen csak idén hagyta abba a profi sportort, már régóta foglalkozik a zsidóságot is érintő – főleg a XX. század első felére vonatkozó – történelmi kérdésekkel. Erről mesélt a Neokohnak a napokban Kiss Gergely, amikor új filmjével a Budapesti Zsidó Hitközség vendége volt.
„Ez az a történelmi korszak, amelyhez különösen vonzódom. Nem nosztalgikus okokból, hanem azért, mert egy nagyon izgalmas periódusa volt a világtörténelemnek. Olyan évtizedek, amelyekben átlagban öt évente voltak óriási társadalmi változások, drámák, egetrengető dolgok, melyek engem arra inspirálnak, hogy megpróbáljam értelmezni a folyamatokat, de legalább gondolkodni róluk. A filmjeinkkel azt szeretnénk, hogy ebbe az értelmezési folyamatba másokat is – főleg fiatalokat – bevonjunk”
— fogalmazott Kiss Gergely a napokban a Goldmark terem zsúfolásig megtelt helyiségében bemutatott, Fuchs Jenő kardbajnokról szóló film után. Fuchs Jenő, az első ember – egy kívülálló története című alkotás már a második olyan történet, amely zsidó sportolókról szól, és amelyben producerként vett részt Kiss.
Az első film — akárcsak a mostani is — dokumentalista formában mesélte el Halassy Olivér olimpiai bajnok vízilabdázó életét, amely a tragikus sorsú (máig tisztázatlan körülmények között elhalálozott) sportember hősies tetteire is kitér. (Halassy a német megszállás idején, 1944-ben saját háza pincéjében bújtatott számos zsidó származású sportolót és más barátokat.)
Ez a mostani, hivatalosan még október végén egy zártkörű szakmai közönség előtt debütált film Magyarország első kardvívó olimpiai bajnokáról, az egész sportág magyar hagyományainak megteremtőjéről, a tökéletesen antihős karakterű (a bajuszos vitéz kardvívók között egy alacsony, szemüveges zsidó), azóta szinte teljesen feledésbe merült Fuchs Jenőről szól.
„Hetedik kerületi vagyok, a Klauzál téren nőttem fel. Szomorúan tapasztalom, hogy elfeledett hősök élnek közöttünk. Ez a film talán segíthet abban, hogy ne felejtsük el őket. Nagyon közép-európai családból származom. Van egy Gojics nevű vonal is nálunk, amire azt hittem, hogy Szerbiából származnak. De mivel ez a vonal nem látszik érvényesnek, lehet, anyukám nem véletlenül mondta nem olyan rég nekem, hogy az is lehet, hogy a Gojics névnek van valami különös jelentősége ebben a kerületben”
— mondta az egykori balkezes nehézbombázó, aki — mivel a Neokohn munkatársát közös egyetemi éveik óta ismeri — a Goldmark terembe jövet arról kérdezte, hogy vajon a Gojics névnek esetleg lehet-e zsidó eredete? Munkatársunk a tényekre hivatkozva csak annyit tudott hozzátenni, hogy az épületben hivatalosan üzemel egy családfakutató osztály, esetleg ott lenne érdemes kérdezősködni.
„Van egy 120 éves Bibliánk otthon amiben le van vezetve a családfánk, 1880-ig tudom az eredetünket. Egyszer ha lesz több időm, biztosan fogom folytatni ezt a keresést, mert ez engem mindig is nagyon érdekelt. Eddig nem tudtam, hogy ebben az épületben van hivatalos családfakutató részleg, pedig nem most vagyok itt először. Tavaly a Halassy-film miatt találkoztunk a Budapesti Zsidó Hitközség vezetőivel, akik, mint most is, akkor is támogatták a munkánkat. A filmjeink alaptémája az ő értékrendjükbe is beleillik, hiszen zsidó származású magyar olimpikonokról van szó”
— tette hozzá Kiss Gergely, aki a film sorsáról azt mondta, hogy az ismeretterjesztő műfaj miatt — fesztiválok és egy-egy művészmozi mellett — a televíziós sugárzás és iskolai vetítések állnak fő fókuszban. Utóbbi esetében lehetőség nyílna arra, hogy a közönség beszélgetések formájában reflektáljon a témára.
A Magyar Média Mecenatúra, a Magyar Vívószövetség, a Budapesti Értéktőzsde, a Budapesti Zsidó Hitközség és a Dohány Alapítvány támogatásával a GreenPictures gárdája — Czinke Gyula társproducer és a rendező Fischer Gábor — által készített filmmel az alkotók hiánypótló vállalkozásra szövetkeztek.
Méltó emléket kívántak állítani az 1908-ban és 1912-ben egyéniben és csapatban is győztes, vagyis négyszeres olimpiai bajnok Fuchs Jenőnek, aki világraszóló eredményeit úgy érte el, hogy közben egyetlen klubnak, sportegyesületnek, vagy szervezetnek sem volt tagja.
Örök kívülállóként összeférhetetlen ember hírében állt, később dolgozott ügyvédként is, és ő volt a Budapesti Áru- és Értéktőzsde egyik vezető titkára is. Történészek szerint Fuchs számított a tőzsde igazi motorjának. Bevezette a statisztikai jelentések rendszerét, fontos pénzügyjogi tanulmányokat írt, és kiépítette a börze háttérapparátusát is.
1944-ben sárga csillaggal a mellén is dolgozott, egészen addig, amíg az új, nyilasbarát tőzsdeelnök ki nem rúgta. Fuchs a gettóban vészelte át a deportálásokat, és bár Budán még dörögtek a fegyverek, amikor kijött a gettóból, besétált a romos tőzsdepalotába, és nekifogott a tőzsde újjászervezésének. 1948-ban a tőzsde utolsó közgyűlésén is ő jelentette be, hogy a budapesti tőzsdét az új hatalom megszünteti. Fuchs ezután soha többé nem jelent meg a nyilvánosság előtt. 1955-ben, 72 éves korában halt meg.
A filmünkkel szerettük volna felhívni a figyelmet arra, hogy egy magyar zsidó, egy klasszikus outsider volt az, aki megalapozta a magyar kardvívás aranykorszakának kezdetét. Érdemei mellett mégis ismeretlenségben hunyt el, teljes politikai meghurcoltatás következtében. Mi, az utókor eddig semmilyen emléktáblával, szoborral, intézmény-elnevezéssel nem adóztunk a tiszteletére.
— hangsúlyozta Kiss Gergely, aki a Neokohn kérdésére elárulta: már tervezés alatt egy újabb, immáron a harmadik hasonló korból merítő történelmi sportfilmjük. Konkrétumokról egyelőre még nem kívánt nyilakozni, annyit azonban hozzátett, hogy az új történet egy olyan témát jár körül, amely inkább szakmaibb köröknek szolgálhat újdonságot. „Ez talán kevésbé a szélesebb közönség számára készül majd. Más lesz, mint a Fuchs Jenőről szóló alkotás” – tette hozzá.
A Goldmark teremben nagy érdeklődés mellett megtartott vetítésen megjelent számos más ismert sportoló is. Fodor Rajmund és Ábrahám Attila olimpiai bajnokok mellett a tiszteletét tette Gedó György, München 1972-es nyári olimpiai játékának aranyérmes ökölvívója is.
Gedó személyében a Neokohn talán ez egyetlen olyan magyar zsidó olimpiai aranyérmest tudta mikrofonvégre kapni, aki büszkén látogatja minden péntekenként a lakásához közeli Bethlen téri zsinagógát.
„Igyekszem eljönni minden ilyen zsidó közösségi rendezvényre, ahol együtt lehetünk. Ahol a magyar zsidóság megjelenik. A Magyar Ökölvívó Szövetség országos szakfelügyelője vagyok, és sok a dolgom, de ez nekem természetes volt, hogy tisztelettel adózzam Fuchs Jenő emléke előtt”
— fogalmazott Gedó Görgy. Kérdésünkre, hogy mit gondol arról, ami a nyári budapesti Maccabi Európa Játékok óta témája a zsidó közösségeknek, hogy kell-e, vagy hogy lesz-e a magyar zsidóságnak egy önálló sport- és kulturális komplexuma a fővárosban, azt mondta:
„Támogattam az első perctől kezdve az ügyet. Azt gondolom, hogy nagyon szép eredményeket értünk el eddig is. Megérdemel hát a magyar zsidóság egy saját sportkomplexumot. Ez egy csodálatos dolog lesz majd, remélem, sok-sok új ökölvívó is kikerülhet majd onnan a magyar sport nemzetközi hírnevét öregbítve”
— tette hozzá Gedó.
