Sok amerikai zsidó számára a hálaadás jó alkalmat kínál arra, hogy összegyűljön a család, sok pulykát egyenek, és erősítsék az amerikai öntudatukat. Egyes ortodoxok viszont pogány rítusnak tartják, ezért tiltják a megtartását – derül ki a My Jewish Learning oldal összeállításából.
Az amerikai zsidók többsége úgy véli, hogy a hálaadás inkább július negyedikére, a függetlenség napjára hasonlít, mintsem a karácsonyra, nincs vallási alapja, és jó lehetőséget kínál arra, hogy megéljenek egy egyértelműen amerikai tradíciót. Az ünnep a hálára összpontosít, amely egyáltalán nem idegen a zsidó gondolkodásmódtól, ez pedig biztosítja az összhangot a zsidó és az amerikai értékek között.
A zsidók egy kisebb, vallásosabb csoportja számára azonban a nem zsidó ünnepi rituálék átvétele komoly kihívást jelent. A múlt században zsidó vallásjogi vezetőktől kértek tanácsot, hogy vallásos zsidók részt vehetnek-e hálaadás-szertartáson.
A fő kérdés a zsidó vallásjog egyik általános tilalmán nyugszik, amely taxatíve tiltja a pogány rituálékat. Vagyis azon múlik a megítélése, hogy pogány, vagy inkább világi ünnepnek tekintik-e a hálaadás ünnepét.
Két vezető, 20. századi ortodox rabbi, Moshe Feinstein és Joseph Soloveitchik szerint a hálaadás nem vallási ünnep, de ezt nem mindenki fogadja el az ortodox világban. Egy másik híres rabbi, Jichok Hunter szerint a hálaadás egy eredendően keresztény — a judaizmus nézőpontjából pogány — ünnep , ezért tiltott a zsidók számára.
Abban általában egyetértés van, hogy azt azért nem tiltják a vallási törvények, hogy egy zsidó pulykát egyen, vagy más hálaadási tradícióban részt vegyen, feltéve, hogy arra nem valami kötelezettségként tekint, amely akár valamilyen vallásos státuszt is jelenthetne. Azzal pedig, hogy nem kifejezetten tiltják a hálaadáson való részvételt, nem jelenti azt, hogy bátorítják is.
A haredi ortodoxok jellemzően nem ünneplik a hálaadást. Az Agudath Israel of America, az egyik nagy haredi közösség például rendszeresen erre a napra szervezi éves találkozójának kezdetét, talán azért, mert ilyenkor mindenki más szabadságon van. Számos ortodox intézmény és iskola viszont nem tart szünnapot, ugyanúgy üzemel, mint egy rendes hétköznapon.
A legnagyobb amerikai — liberális — zsidó közösségek viszont lelkesen ünneplik a hálaadást, hangsúlyozva amerikai elköteleződésüket. A 19. században nem volt ritka, hogy zsinagógákban is megemlékeztek erről az ünnepről, közösen más amerikai templomokkal.
Ennek maradványai ma is léteznek. A New York-i központi zsinagóga hálaadásnapi széderre ad tanácsokat weboldalán, egy reformközösség a zsidó öntudat és a hálaadás kapcsolatáról írt, sőt, vannak olyanok is, akik egyenesen a Szukkothoz hasonlítják, mondván, hogy mindkét ünnep az őszi betakarítással kapcsolatos.
Talán az sem teljesen véletlen egybeesés, hogy héberül a hálaadás „hodaya”, amely emlékeztet a héber „hodu” (הודו). szóra, ami pulykát jelent.