Muszlim nevén emlegeti ezentúl a Templom-hegyet az ENSZ

Az ENSZ előzetesen elfogadta azt a határozatot, mely a jeruzsálemi Templom-hegyre annak muszlim nevén, Haram al-Sharifként fog hivatkozni -írja a Jerusalem Post.

A New-Yorki székhelyű szervezet 154-8 arányban, 14 tartózkodás és 17 hiányzó szavazat mellett fogadta el a javaslatot, mely egyike volt a pénteken a testület elé került nyolc, palesztinokat támogató indítványnak. Az ügyről a végső szavazás Decemberben, az általános közgyűlésen várható.

Ben Bourgel, Izrael politikai tanácsadója az ENSZ-ben felhívta a figyelmet arra a kérdésre, hogy “miért nem lehet, hogy a javaslat tartalmazza a hely másik nevét, a Templom-hegyet is?”

Kérdése azzal összefüggésben merült fel, miszerint a testület azt az indítványt kívánja elfogadni, melynek címe: “Izrael a palesztinok emberi jogait  elnyomó gyakorlata a megszállt palesztin területeken és kelet-Jeruzsálemben”

A szöveg szerint az ENSZ-t igen aggasztja a fokozódó erőszak amely a megszállt palesztin területeket jellemzi, köztük kelet-Jeruzsálemet, különös tekintettel annak szent helyeire, például a Haram al-Sharif-ra.” A dokumentum a helyszínt nem Templom-hegynek nevezi, mely a tradicionális neve a judaizmus legszentebb helyének.

A Siratófal, mögötte a Templom-heggyel

Izrael az elmúlt öt évben komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy hasonló nyelvezet kikerüljön az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális szervezetének, az UNESCO-nak szótárából. Az elmúlt két évben, a Jeruzsálem nyilatkozatnak nevezett dokumentum semleges lett, eleget téve annak a felfogásnak, hogy az UNESCO ne legyen túlságosan átpolitizálva.

Az ENSZ által most elfogadott szöveg ugyan megemlíti, hogy Jeruzsálem mindhárom monotesita világvallásnak is szent helye, ugyanakkor nem említi sem az óvárost, sem a Templom-hegyet.

Izraelen kívül az Egyesült Államokhoz csatlakozott Ausztrália, Kanada, Guatemala, a Mashall-szigetek, Micronézia és Nauru, az indítvány elutasításában, támogatta azonban az inkriminált szöveget az Európai Unió mind a 28 tagállama.

Az ENSZ finnországi nagykövete megjegyezte, hogy bár nagy lépés, hogy az ENSZ elismeri Jeruzsálemet mindhárom nagy monoteista vallás szent helyeként, ugyanakkor a szöveg nem elég mélyen fejti ki ezt a kapcsolatot és megjegyezte, hogy az indítvány végleges szövege fogja befolyásolni az EU országainak ténylege támogatását vagy elzárkózását a nyilatkozattól.

A nyolc elfogadott határozat közül három az ENSZ palesztin menekültekkel kapcsolatos ügynökségével, az UNRWA-val kapcsolatos, többek közt meghosszabították annak mandátumát további három évvel.

A negyedik határozat az izraeli területekről elköltöző palesztinok értékeinek védelmével foglalkozik, melyet 162-6 arányban szavazott meg a testület.

A többi határozat Izrael 1967 előtti határaival foglalkozik és az a mögött húzódó területek esetleges Izraelhez való csatolását tárgyalja. A határozat szövege szerint:

“A megszállt területek státusza átmeneti, ami azt jelenti, hogy a megszálló nem terjesztheti ki szuverenitását és nem formálhat azokra tulajdonjogot.”

Cherith Norman Charlet, az Egyesült Államok ENSZ nagykövetének helyettese az elfogadott nyilatkozatokkal kapcsolatban kijelentette: “Évente több, mint egy tucat, Izraelt elítélő határozat születik. Ez a magatartás megnehezíti a felek közti tárgyalásokat és aláássa a bizalmat amellett, hogy a béke szempontjából kedvezőtlen nemzetközi légkört teremt.”

A nagykövet-helyettes hozzátette: “Sajnálatos, hogy az ENSZ-t, mely arra alapozva jött létre, hogy ott minden nemzet egyenlő legyen, egyes tagországok egy másik ország aránytalan elmarasztalására használják, ez leggyakrabban Izrael. Ahogy korábban is többször elmondtuk, ez a magatartás megengedhetetlen.”- jelezte Cherith Norman Charlet.