Bolíviában az egy héttel ezelőtt elmozdított elnök mellett tüntetnek a koka-farmerek, akik ellen kivonult a hadsereg.
Az ENSZ aggódik, hogy az erőszakos bolíviai tüntetések kezelhetetlenné válnak, mivel már kilenc ember halt meg az állami szervek és a demonstrálók közötti összecsapásokban – számolt be a The Jerusalem Post.
Egy héttel ezelőtt lemondásra kényszerítette a hadsereg a 2006 óta hatalmon levő Evo Morales bolíviai elnököt, miután bebizonyosodott, hogy csalt az október 20-i választásokon. A bukása előtt már tömegek követelték a távozását, zavargások is kitörtek. Morales két nappal a lemondása után Mexikóba menekült. A volt elnök azt állítja, hogy jobboldali puccsnak lett az áldozata.
Bolívia új vezetője Jeanine Ánez konzervatív politikus, a szenátus ellenzéki alelnöke, akinek az elnökségét az Egyesült Államok, Oroszország és Brazília is elismerte.
Ánez az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát, és szerdán az elnöki palotában mondott beszédében bejelentette, hogy a lehető leghamarabb új elnökválasztást akar.
Az ideiglenes államfő leszögezte azt is, hogy Bolíviában nem történt államcsíny, és az országnak maga mögött kell hagynia az általa totalitáriusnak minősített Morales-rendszert. Közölte azt is, hogy Moralesnek hazatérte esetén bíróság előtt kell felelnie a választási szabálytalanságokért és számos korrupciós ügyért.
A dél-amerikai ország megosztottságának több oka van. Bolívia lakosságának majdnem a kétharmada őslakos származású, akiknek számos konfliktusa van a spanyol kisebbséggel – írja a BBC.
Hiába rendelkezik az ország Dél-Amerika legnagyobb gázkészletével, az állandó konfliktus miatt soha nem tudta kihasználni hatalmas földgázkincsét. Nagy problémát jelent az is, hogy a bolíviai őshonos lakosság nagy része (ahogy a megbuktatott Morales is) koka-termesztésből él, amiből az észak-amerikaiak által kedvelt drog készül.
Az ország politikai instabilitását jól illusztrálja, hogy néhány hete még Morales ellen demonstráltak La Paz utcáin, most pedig már mellette vonulnak fel a városokban. A bolíviai tüntetések durva leverése ellen Morales Twitteren tiltakozott, de az új elnök szerint a baloldali politikus valójában külföldről hergeli a lázadozókat.
Az elmúlt hónapokban Dél-Amerikában sorban robbantak ki a válságok. Chilében a társadalmi egyenlőtlenségek ellen tüntettek az emberek, Venezuelában lényegében két párhuzamos kormány van, Argentína pedig egy újabb gazdasági összeomlás szélére került.
Az új bolíviai elnök első hete során azonnal szakított az ország baloldali külpolitikájával, és kijelentette, hogy hamarosan új választásokat fog kiírni.
Az ENSZ emberi jogi biztosa, Michelle Bachelet azonban aggódik, hogy az elmúlt napok erőszakos eseményei eszkalálódhatnak és nem lesz demokratikus megoldása a konfliktusnak.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma a bizonytalan helyzetre hivatkozva már kedd este Bolívia elhagyására szólította fel az amerikai tisztségviselők hozzátartozóit, melyben egyúttal világossá teszi: nem javasolja az amerikai állampolgároknak, hogy a dél-amerikai országba utazzanak.
