A határozat minden EU-s tagállamra kötelező érvényű.
„Izraeli településen készült” – ez az a megkülönböztető szöveg, amit az Európai Bíróság keddi döntésének értelmében fel kell tüntetni a jövőben azokon a termékeken, amelyek Júdea és Szamária, a Golán-fennsík vagy Kelet-Jeruzsálem területéről származnak.
A luxemburgi székhelyű szervezet határozatában az összes EU-s tagállamot az izraeli termékek megbélyegzésére kötelezi.
A döntés egy olyan korábbi jogi vita eredménye, ami Franciaországban robbant ki 2016-ban. Akkor az izraeli borokat árusító Psagot tett jogi panaszt, miután az ország önkéntesen alkalmazni kezdte az EU által 2015-ben megfogalmazott irányelveket, és a kiszúrt településekről származó termékek címkézésébe kezdett – derül ki az Arutz7 írásából.
Az ügyet továbbküldték a legfelső európai jogi fórumra, ahol most született meg a „címkézést” elrendelő döntés. A bíróság indoklása szerint ugyanis a vásárlóknak joguk van ahhoz, hogy „etikai megfontolások” alapján döntsenek, ezért tudniuk kell, ha egy élelmiszer olyan helységből vagy településekről származik, amit a „nemzetközi humanitárius jogok megsértésével alapítottak”.
A szöveg Izraelt megszállónak nevezve leszögezi, hogy:
„az Izrael Állama által megszállt területekről származó élelmiszereknek megkülönböztető származási jelzéssel kell bírniuk”.
Az ügyben Magyarország legutóbb idén márciusban foglalt álláspontot, amikor Benjamin Netanjahu és Szijjártó Péter közösen nyitották meg Magyarország külgazdasági képviseletét Jeruzsálemben.
Magyarország az Európai Bizottság döntése ellenére sem alkalmazza a címkézés módszerét, vagyis nem jelzi, ha egy terméket a telepes területeken gyártottak.
– jelentette ki tavasszal a magyar vezető, noha egyelőre kérdéses, hogy az Európai Bíróság döntése továbbra is lehetővé teszi-e ennek az irányelvnek az alkalmazását a jövőben.