Februárban, 14 év után újra szavazhatnak a palesztinok, új parlamenti- és elnökválasztást tartanak. Előrejelzések szerint a Palesztin Nemzeti Hatóságot irányító, Abbász vezette Fatah meggyengült, ami kedvez a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet megerősödésének – írja a The Times of Israel.
A 2005-ös palesztin elnökválasztás és az egy évvel később tartott parlamenti szavazás óta többször is szó volt már új voksolásról, de ez csak üres szlogenek maradt amellyel a rivális palesztin frakciók, a Fatah és a Hamász riogatta egymást.
Most azonban, ahogy a ciszjordániai és gázai fejlemények mutatják, minden jel arra mutat, hogy a palesztin választásokat – először a parlamentit, majd az elnökit – már 2020 februárjában megtarthatják, ahogy azt Abbász bejelentette az ENSZ szeptemberi közgyűlésén.
Kedden a Palesztin Nemzeti Hatóság választási irodájának vezetője, Hanna Nasser Gázába látogatott, ahol Ismail Hanije Hamász-vezetővel egyeztetett. Nasser a jelentések szerint Abbász üzenetét mutatta be, amely a választások részleteit tisztázza.
A Fatah és a Hamász vezetői egyre optimistábbak a tekintetben, hogy megtartják a választásokat, de még van néhány akadály, amit meg kell szüntetni, mielőtt a palesztinok leadhatnák a szavazatukat, az egyik ilyet éppen Izrael jelenti.
Amikor a Hamász 2006-ban egy katonai puccsal kizavarta a Fatahot Gázából, lényegében kettéosztotta a Palesztin Hatóságot. Gáza és Ramallah két teljesen elkülönült politikai szereplő lett, emiatt pedig az egyik legsürgetőbb kérdés, hogy ki lesz a vezetője annak a közös testületnek, amely levezényli a palesztin választásokat mindkét területen.
Egy másik lényeges kérdés a Palesztin Nemzeti Tanácsnak, a Palesztin Felszabadítási Szervezet jogalkotó testületének a megválasztása, amely a választások integritását felügyeli és meghatározza az elnökválasztás napját, a parlamenti választásokat követően.
A Hamász eredetileg azt követelte, hogy mindkét választást ugyanazon a napon tartsák, de később elfogadta a Fatah javaslatát, hogy az elnökválasztást a parlamenti választást követő három hónapon belül kell megtartani.
Úgy tűnik, a Hamász hajlandó sok kockázatot vállalni és számos engedményt megtenni a választások megtartása érdekében.
A terrorszervezet engedékeny hozzáállása meglepte a Fatahot és Abbászt. Palesztin források szerint a választások megtartásának terve Abbász irodájából jött, de célja a Hamász megzavarása volt.
Abbász dilemmája
Abbasz és tanácsadói úgy vélték, amint bejelentik a választásokat Ciszjordániában és a Gázai övezetben, a Hamász tiltakozni fog, így lehetővé téve Abbász számára, hogy csak a saját területén tartsák meg a voksolást, ahol úgy érzik, a Fatahnak még van győzelmi esélye, szemben a terrorszervezet által uralt övezettel.
Miután Hanije bejelentette, hogy örömmel fogadja a kezdeményezést, a Fatah megemelte a tétet, és Abbász kijelentette, hogy a parlamenti választásokat pártalapon kell megtartani és nem földrajzi alapon.
A Hamász, ismét meglepve a Fatahot, ebbe is beleegyezett, és erre egy fő oka volt: az iszlamista terrorszervezet abban bízik, hogy Ciszjordániát is megnyerheti, figyelembe véve a Fatah csökkenő népszerűségét a palesztinok körében.
A Hamász azért is ilyen bizakodó, mert sikerült a katari segélyt eljuttatnia Gázába, valamint infrastrukturális fejlesztések is történtek anélkül, hogy alá kellett volna írnia egy tényleges tűzszüneti megállapodást Izraellel.
Mindezeken túl a Hamász azt is tudja, még ha nem is sikerül legyőznie a Fatahot Ciszjordániában, Abbász jelentősen meggyengül a párton belüli és az onnan általa kizárt riválisai miatt.
Két palesztin politikus is van, aki biztosan ilyen kihívást jelent a Fatah vezetője számára. Egyikük Mohamed Dahlan, akit 2011-ben zártak ki a pártból, miután összeveszett az elnökkel. A másik pedig a Tanzim katonai szárny parancsnoka, Marwan Barghouti, egy elítélt gyilkos, aki jelenleg ötszörös életfogytiglani börtönbüntetését tölti Izraelben.
Palesztin források szerint a Hamász, valamint Dahlan és Barghouti összefogása a Fatah összeomlásához vezethet Ciszjordániában.
Barghouti nem titkolt célja Abbász kihívása az elnöki posztért. A Hamász jelöltje erre a posztra még nem ismert.
Amikor a katari megbízott, Mohammed Al-Emadi legutóbb Gázába látogatott és találkozott a Hamász képviselőivel, azt tanácsolta, hogy fogadják el a tunéziai modellt, vagyis a jelöltjeik ne a Hamász vezetői legyenek, hanem palesztin hivatalnokok, akik aztán mindenben támogatják majd a szervezet szükségleteit.
A 84 éves Abbász egyébként többször is beszélt arról, hogy nem indul a következő elnökválasztáson, de egyelőre nem úgy néz ki, mint aki ki akar lépni a politikából, bár ha az esélyei csökkennek, könnyen bejelentheti távozását, vagy éppen a választások törlését.
Izrael dilemmája
Egy olyan forgatókönyv is lehetséges, amelyben a palesztin választásokat az utolsó pillanatban – vagy akár még korábban is – visszavonják, különös tekintettel az Izrael helyzetével kapcsolatos bizonytalanságra.
2006-ban Izrael megpróbálta megakadályozni a palesztin parlamenti választásokat, és csak a Fehér Ház nyomására egyezett bele az akkori miniszterelnök, Ariel Sharon abba, hogy a voksolást Kelet-Jeruzsálemben is megtarthassák. Abban az időben a magas rangú palesztin tisztviselők arra buzdították Izraelt, hogy ne engedje a Palesztin Hatóságnak a választások megtartását Kelet-Jeruzsálemben, éppen a Hamász esetleges győzelmének megakadályozása érdekében. Végül volt szavazás, amit a Hamász nyert meg.
Az egyelőre nem világos, hogy a jelenlegi, vagy a következő izraeli kormány hogyan viszonyul a palesztin választások engedélyezéséhez Kelet-Jeruzsálemben.
A szavazás engedélyezését úgy is lehetne értelmezni, hogy Izrael lemond a szuverenitásáról a város ezen része tekintetében. Másrészt a nemzetközi közösség bizonyára nyomást gyakorol majd Izraelre a kérdésben, és találni fog technikai megoldást a palesztin szuverenitás megakadályozására Kelet-Jeruzsálemben, Izrael hozzájárulásának biztosítása érdekében.
Ennek eredménye az lehet, hogy Hamász többséget szerez a parlamentben, tehát az iszlamista terrorszervezet által támogatott képviselő lehet a Palesztin Hatóság elnöke.
