Trump amerikai elnök engedélyt adott a kelet-szíriai olajmezők katonai védelmére, azonban ez súlyos kérdéseket is felvet, mint például azt, hogy vajon az amerikaiak szükség esetén tüzet nyitnak-e majd a szír vagy az orosz erőkre, ha azok veszélyeztetik az olajmezők biztonságát.
A döntés azután született, hogy Trump múlt pénteken megbeszélést folytatott a hadsereg vezetőivel, így a szíriai jelenlét korábban ígért megszüntetése egyelőre várat magára. A terv szerint az amerikai védelem egy, a szíriai kurdok által felügyelt, mintegy 150 kilométeres szakaszra terjed ki Deir el-Zourtól al-Hassakeh-ig – írja a Háárec.
Az elnök döntését a hadsereg vezetői sikerként élik meg, hiszen úgy tűnik, sikerült lebeszélni Trumpot a teljes és gyors kivonulásról, mely esetlegesen az Iszlám Állam harcosainak térnyerését eredményezte volna és komoly kurd veszteségekkel járhatna.
Trump döntése ugyanakkor ellentmond annak a korábban többször hangsúlyozott ígéretének, miszerint a térségben tartózkodó mintegy 1 200 amerikai fegyverest hamarosan hazahozza Szíriából.
Egy Twitteren megjelent videó, melyben amerikai katonák egyedül védenek szíriai olajmezőket, nagy felháborodást váltott ki az amerikai közvéleményben.
„Eddig ezeket a csapatokat konkrét feladattal bízták meg, azzal, hogy az ISIS fegyvereseitől tisztítsák meg a térséget. Most pedig magányos olajföldeket őriznek katonáink” – hangzik egy neve elhallgatását kérő illetékes panasza.
Trump korábbi ISIS ellenes különmegbízottja, Brett McGurk a videót az alábbi felirattal tette közzé: „Látva a képeket, melyeken egy meg nem nevezett célú küldetést végeztetnek amerikai katonákkal, összeszorul az ember gyomra”.
Tulsi Gabbard Hawaii kongresszusi képviselő, egyben 2020-as elnök-aspiráns a New Hampshire állambeli Laconiában tartott beszédében a következőket mondta:
„Méltatlan és szégyenteljes hadseregünkre olyan küldetést bízni, melynek semmilyen nemzetbiztonsági előnye sincs, mindösszesen olajról van szó. Ez alkotmányellenes és illegális”.
A Pentagon egyelőre nem árulta el, hány katonát tartana Szíriában, de névtelenségüket kérő szakértők szerint akár 800 katonáról is szó lehet.
Mindeközben jogászok dolgoznak azon parancs szövegezésén, amely lehetővé tenné, hogy az amerikai védelem alatt álló olajmezők kurd irányítás alatt maradjanak.
„Az Egyesült Államok nem áll hadban sem Szíriával, sem Törökországgal, így a katonai parancs nem feltétlenül törvényes”
– állítja Stephen Vladeck a texasi University of Texas jogi professzora, aki hozzátette, hogy az amerikai alkotmány által az elnöknek biztosított nagy fokú szabadság hadügyi kérdésekben önvédelemre vagy általános védelemre korlátozódik, az olajmezők védelmét nemzetbiztonsági kérdésnek beállítani kissé túlzó elképzelés.
Hasonló véleményen van Tim Kaine dél-virginiai szenátor is,
aki szerint katonai parancs független kormányok erői ellen kongresszusi felhatalmazást kíván.
Ugyanakkor kormánytisztviselők megjegyzik, hogy Trump jóváhagyása nem jelenti azt, hogy a védett olajat Amerika el akarná venni Szíriától. Trump korábban többször hangsúlyozta, hogy
az olajat „meg kívánja tartani”,
ugyanakkor a Pentagon és a Fehér Ház képviselői nem pontosan tudták definiálni mit is jelent ez a kijelentés. Mark Esper védelmi miniszter szerint az elnök mindösszesen azt kívánja megakadályozni, hogy az ISIS hozzáférjen az olajmezőkhöz.
Trump, Esperhez hasonlóan kiemelten fontosnak tartja, hogy az Iszlám Állam fegyveresei ne tudják ellenőrzésük alá vonni a terültet, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy az onnan származó olajból bevételre tegyenek szert.
A jelenlegi parancs hatálya egyelőre nem ismert, és szakértők szerint egy bizonyos ponton az amerikai vezetés kénytelen lesz pontosan megjelölni a csapatok feladatát.