„Ha valamit kilövünk a levegőbe, az előbb-utóbb leesik. Ha az ellenségre célzunk, az a másik oldalon esik majd le“ – hangsúlyozza Dr. Uzi Rubin biztonságpolitikai szakértő, az izraeli védelmi minisztérium rakétavédelmi rendszerek fejlesztéséért felelős igazgatóságának szakembere.
Rubin, aki 1991 és 1999 közt vezette is ezt a hivatalt, részt vett több védelmi rendszer kidolgozásában és birtokosa az Izraeli Védelmi Díjnak.
„A világ összes hadserege számol azzal, hogy az ellenségre kilőtt rakéták egy része rossz kezekbe kerülhet. Itt az egyedüli meglepetés maximum az lehet, hogy egy-egy rakéta az oroszok és nem Irán kezébe kerül. Ez számunkra jó hír”
– mondja Rubin az Israel Hayom beszámolója szerint.
A szakértő elmondása szerint Izrael is tett már szert számos ellenséges fegyverre, így például egy iráni drónra is, melyet két évvel ezelőtt lőtt le.
„Biztos vagyok benne, hogy megpróbálták összerakni a rakéta darabjait. Ez teljesen bevett gyakorlat minden hadseregben. Mi is sokat tanulunk a nálunk leesett vagy hatástalanított rakétákból”.
– mondta Rubin, aki hozzátette, hogy Iránnal vagy Szíriával ellentétben az oroszok értenek a rakétagyártáshoz, így nem valószínű, hogy hatalmas újdonságokat tapasztaltak volna.
Rubin elmondása szerint nemrégiben maga Putyin elnök beszélt rakétákról, melyeknek egyes elemei „jobbak, mint az amerikaiak”.
„Olyasmi szinte lehetetlen, hogy egy rakéta sérülés nélkül érjen földet még akkor is, ha esetleg a célba nem is ér el. Sosem marad egyben és rendkívül nagy erővel zuhan a földre”
– mondta Rubin,
„ugyanakkor a darabokból rengeteget lehet tanulni”
– tette hozzá.
Már csak azért sem nagyon kerülhet rossz kezekbe egy-egy rakéta mivel ha
nem is talál célba, a gyújtószerkezet önmegsemmisítőt is tartalmaz,
mely adott idő letelte után mindenképpen felrobbantja a rakéta harci
részét. Az ellenfél valójában csak akkor jut igazán értékelhető
maradványokhoz, ha ez az önmegsemmisítő valamilyen oknál fogva nem
működik, ugyanis alapesetben a harci rész robbanása szinte teljesen
megsemmisíti a rakéta irányítórendszerét. Persze a másik fele a dolognak
az, hogy a legtöbb esetben nagy újdonságot nem jelentene, hiszen maga a
működési elv gyakorlatilag mindenki számára ismert, amiben Izrael és a
nyugat előbbre tart az az alkalmazott mikroelektronika legyártásához
szükséges technológia, az pedig a roncsokból nem megszerezhető. Ami
kényes információ lehet az az, hogy egy rávezető fejben alkalmazott
infravörös képalkotó mely hullámhosszra van hangolva, mivel az passzív
eszközként kívülről nem bemérhető. Ezen információ birtokában nagyon
hatékony elterelő csalikat (decoy vagy flare) lehet készíteni.