Irán megkezdi szerdán a fordói atomlétesítmény centrifugáinak feltöltését urángázzal, egy újabb lépést téve a négy évvel ezelőtti hathatalmi atommegállapodásban vállalt kötelezettségek fokozatos felmondásában – jelentette be kedden Haszan Róháni iráni elnök az állami televízióban mondott beszédében. Az EU aggodalmát fejezte ki a legújabb teheráni bejelentéssel kapcsolatban.
Róháni hangsúlyozta, hogy ezek a lépések mind visszafordíthatók, és Teherán tartani fogja magát az atomalkuhoz, ha az egyezmény többi aláírója is így tesz.
Hétfőn Ali Akbar Szálehi, az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) vezetője azt jelentette be, hogy Irán újabb 30 korszerű, IR-6-os típusú urándúsító centrifugát helyez üzembe, ezzel megduplázva a számukat, amit ugyancsak tilt a 2015-ös atommegállapodás.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szintén hétfőn jelentette be, hogy szankciókkal sújtja az iráni vezérkart és kilenc embert Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője környezetéből.
Az amerikai tárca szankciós listájára került a többi között Hamenei másodszülött fia, Modzstaba Hamenei, a vezető jobbkezeként számon tartott Vahíd Haghanján, illetve a kabinetfőnöke, Mohammad Mohammadi-Golpajegani, de az Iráni igazságszolgáltatás 2019 márciusában kinevezett vezetője, Ebráhim Raiszi is.
„Ma a pénzügyminisztérium Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője környezetének nem választott tisztségviselőit sújtja, akik végrehajtják destabilizáló politikáit”
– közölte Steven Mnuchin pénzügyminiszter.
„Ezek az emberek kapcsolatba hozhatók a rezsim széles körű kártékony tevékenységével, így az Egyesült Államok tengerészgyalogsága bejrúti laktanyája ellen 1983-ban és az argentínai zsidó közösségi központ (AMIA) ellen 1994-ben elkövetett pokolgépes merényletekkel, akárcsak a kínzásokkal, a bírósági eljárás nélküli kivégzésekkel és a civilek elnyomásával”
– hangsúlyozta Mnuchin.
Hétfőn az Egyesült Államok elítélte a teheráni nagykövetségének 40 évvel ezelőtti elfoglalását, és politikai irányváltásra szólította fel az iráni vezetést.
Teheránban ugyanakkor Halál Amerikára! felkiáltásokkal ünnepelték az évfordulót. A nagykövetségen 1979-ben az 52 ott tartózkodó embert túszul ejtették, és 444 napig tartották fogva. A túszok kiszabadítására indított amerikai katonai akció csúfos kudarca végképp elmérgesítette Washington és Irán viszonyát.
A büntetőintézkedésekkel sújtottak esetleges vagyontárgyait az Egyesült Államokban zárolják, az amerikai állampolgároknak, illetve vállalatoknak pedig tilos kereskedelmi tevékenységet folytatniuk velük.
Az EU is aggódik az iráni lépés miatt
Aggodalmát fejezte ki az Európai Unió a legújabb iráni bejelentéssel kapcsolatosan, amelynek értelmében feltöltik a fordói atomlétesítmény centrifugáit uránium-hexafluorid gázzal, újabb lépést téve a nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségek fokozatos felmondásában.
„Ismételten felszólítjuk Iránt, hogy vessen véget minden olyan tevékenységének, amely nem áll összhangban szerződéses kötelezettségeivel, illetve tartózkodjon az atomalku megőrzését és teljes körű végrehajtását aláásó további intézkedésektől”
– közölte Maja Kocijancic, az EU külügyi szolgálatának szóvivője.
Hangsúlyozta, hogy a szóban forgó egyezmény fenntartása egyre nehezebbé válik, márpedig az kulcsfontosságú eleme a globális nukleáris nonproliferációs rendszernek.
Továbbá hozzátette, az Európai Unió a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) jelentésére fogja alapozni az értékelését az esetleges jogsértések megállapításában.
Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország alkotta hatok csoportja 2015-ben jutott megállapodásra, amelynek értelmében az atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldották a Teherán elleni szankciók nagy részét.
A feszültségek 2018 tavaszán újultak ki, amikor Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta az atomalkut, és újból büntetőintézkedéseket rendelt el, amelyek hatásait ígéreteikkel ellentétben a többi aláírónak eddig nem sikerült csillapítania.
Irán idén júniustól elkezdte felmondani kötelezettségvállalásai egy részét, minden újabb fázisban határidőket szabva a többi részes ország számára, hogy tegyenek lépéseket az amerikai szankciók ellensúlyozására.