Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint jogsértően járt el Csehország, Lengyelország és Magyarország azzal, hogy elutasították a végrehajtását a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását szolgáló ideiglenes mechanizmusnak.
Indítványában Eleanor Sharpston leszögezte: az érintett országok „hiányzó szolidaritásból” nem teljesítették az európai uniós jog szerinti kötelezettségeiket.
Az Európai Bizottság, amely 2017 júniusában indított eljárást ezen országok ellen, az év végén jelentette be, hogy – mivel nem történt előrelépés – harmadik szakaszba lépteti a korábban megindított jogsértési eljárást a 120 ezer menedékkérő elosztását célzó mechanizmus ügyében.
A döntést a tagországok belügyminiszterei minősített többségi szavazással, többek között Magyarország ellenszavazata ellenére fogadtak el 2015 szeptemberében. A határozat azonban annak ellenére is érvényes, hogy azt Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia is ellenezte.
A brüsszeli testület leszögezte: annak ellenére, hogy az Európai Bíróság 2017 szeptemberében megerősítette a kvótarendszerről szóló tanácsi döntés érvényességét, a három ország továbbra sem teljesíti jogi kötelességeit.
Nem egy felülre nyitott kvótarendszer elfogadásáról van szó tehát, hanem annak a kezdetben 160 ezer, végül alig 100 ezer, nemzetközi védelemre jogosult embernek a befogadásáról (főként szírekről van szó), akik Olaszországban és Görögországban várták menedékkérelmük elfogadását.
Magyarország és Lengyelország egyetlen menedékkérőket sem fogadott be azóta sem, Csehország végül tizenkettőt. A főtanácsnok szerint a három ország alaptalanul aggódott, hiszen polgárai biztonságát és jólétét a határozat végrehajtásával is óvni tudta volna.
Sharpston azt is hangsúlyozta, hogy az érintett országok nem hivatkozhatnak a törvényes rend fenntartására vagy a belső biztonság helyzetére, amikor elutasítják az érvényes uniós rendelkezés végrehajtását, ezt az uniós jog nem teszi lehetővé.
Magyarország ugyanis, emlékeztet a hvg.hu, a mostani, májusi kvótaperben egyebek mellett azzal érvelt, hogy a tagállamoknak jogában áll elutasítani a relokációs kötelezettségeiket, ha azok veszélyt jelentenek a belső biztonságra és a közrendre.
Eleanor Sharpston azonban felhívta a figyelmet, hogy egy államnak be kell tartania jogi kötelezettségeit, akkor is, ha azok kellemetlenek vagy népszerűtlenek, különben „ez egy veszélyes első lépés a jogállamiság iránt elkötelezett rendezett társadalom összeomlása felé.”
Budapestet várhatóan elmarasztalja majd az Európai Unió Bírósága, hiszen az ítélet általában megegyezik a főtanácsnoki indítvánnyal.
Mint arról beszámoltunk, Horst Seehofer német szövetségi belügyminiszter a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapnak október elején arról beszélt: több segítséget kell adni az EU külső határain fekvő tagállamoknak a határellenőrzéshez, mert ha ez elmarad, „olyan menekülthullám érkezik, mint 2015-ban, vagy talán még nagyobb”.
