Bár sohasem határolódott el apjától, a hírhedt SS-parancsnoktól és a nácizmustól, a német titkosszolgálat mégis alkalmazta Heinrich Himmler lányát a ’60-as években – írja a Ynet News.
A német titkosszolgálat pénteken ismerte el, hogy valóban alkalmazta Heinrich Himmler lányát az 1960-as években, annak ellenére, hogy nem ítélte el apja felelősségét a holokausztban, és maga is aktív maradt szélsőjobboldali körökben.
Himmler, vezető SS-parancsnokként az egyik fő felelőse a holokausztnak, hatmillió zsidó halálának. Brit őrizetben lett öngyilkos 1945-ben. Lánya múlt hónapban halt meg Münchenben, 88 éves korában.
„A BND (német titkosszolgálat) megerősíti, hogy Gudrun Burwitz néhány évig a testület tagja volt 1963-ig, álnéven”
– mondta Bodo Hechelhammer, a BND történelmi részlegének vezetője.
„Távozása egybeesett azzal az időszakkal, amikor megváltozott az egykori náci munkavállalókhoz való hozzáállás”
– tette hozzá.
A német titkosszolgálatot több kritika is érte az elmúlt években azért, mert nem sikerült megszabadulnia a szélsőjobboldaliaktól a háború utáni időszakban. A kritikus történészek szerint a nyugatnémet szolgálatoknál dolgozó ex-nácik és szélsőjobbos szimpatizánsok védhették társaikat.
Amikor Himmler lánya titkárnőként a BND-nél dolgozott, akkor a szervezetet Reinhard Gehlen vezette, egy volt náci katonai hírszerző parancsnok, aki egészen 1968-ig dolgozott ott.
Hechelhammer közölte: miután Himmler lánya már nem él, a BND kivételt tehetett abban a szabályban, hogy nem kommentál volt, vagy jelenlegi munkatárssal kapcsolatos ügyet.
A nyilvánosságra hozatal része annak a folyamatnak, amelyben a titkosszolgálat kritikusan újraértékeli saját történelmét.
Németországban a háború utáni időszak örökös témája a náci múlttal rendelkezők bíróság elé állítása, mert van egy olyan vélekedés, hogy a szélsőjobb támogatói megőriztek befolyással és hatalommal bíró posztokat a biztonsági szolgálatoknál.
A téma az elmúlt években újra előkerült a National Socialist Underground, NSU, egy német szélsőjobbos terrorszervezet tagjai ellen indított büntetőperben. Nyolc törököt, egy görögöt és egy német rendőrnőt öltek meg 2000. és 2007. között.
A 2013-ban kezdődött per – amelyet az egyik legjelentősebbnek tartanak a háború utáni Németország történetében – rasszista hozzáállást is feltárt a szolgálatokon belül, ami reformok megindítását tette szükségessé.