A 140. éve született Beregi Ármin cionista vezető és mérnök, újságíró és az 1918-as zsidó önvédelem vezetője volt.
Beregi Ármin 1879. október 19-én született, családja magát Herzl Tivadart is ismerte. Mérnöknek tanult, és több cionista szervezet alapításában is részt vett, továbbá a magyarországi cionista szervezetet is vezette 1911 és 1918 között.
Noha kevéssé ismert, ám az antiszemita erőszak nem 1919-ben, a tanácsköztársaság bukását követően kezdődött Magyarországon, hanem már a hazatérő katonák és az éhező tömeg is rendezett pogromokat 1918 végén. Mint Beregi emlékiratában írta, „a forradalommal egyidejűleg megindult, főleg vidéken a mob is, a parasztság és a munkanélküliek pogromra hajlandó mozgalma. Lázadások, rablások, fosztogatások híre érkezett Budapestre”.
Első világháborús veteránként Beregi cionista társaival Károlyi Mihály hadügyi államtitkárához, a később antiszemitaként ismertté váló Friedrich Istvánhoz fordult 1918 novemberében. Friedrich engedélyt adott egy „cionista gárda” — az Önkéntes Karhatalmi Századok — megalakulására. A csoport fegyvert is kapott, és több száz veterán cionista tiszt képezte sorait.
A karhatalmi századok számos településen megvédték a zsidóságot és a civil lakosságot a fosztogatóktól, elsősorban a mai Szlovákia és Románia területén. Alkalmanként fegyvert is használtak, például a felvidéki Galgócon. A fosztogatók sokszor — de nem kizárólag — nemzetiségiek voltak. Mint egy beszámoló írta,
„[Somlyómezőn] a rablók célja az volt, hogy minden »nadrágos embert« kiirtsanak. Vak sötétségben érkeztünk meg és 1½ órai kemény harc után sikerült 16 főcinkost elfogni. A rablók késekkel és lőfegyverrel voltak felszerelve. Közülük nagyon sokan megsebesültek s egy halottjuk volt. A mi embereink nagyon bátran harcoltak, s mindnyájan épségben érkeztünk vissza. Kiválóan kitüntette magát ez alkalommal Seelenfreund János cserkész, aki másodmagával védte meg gépfegyverünket nagy tömeg ellen, melyet az el akart ragadni tőlünk. Másnap délelőtt kisebb őrjáratokat küldtünk 3 kis községbe, ahol elejét vettük a fosztogatásoknak. Mindenütt lelkesítő beszédeket mondottunk a forradalom vívmányai mellett s a becsületes román nép bámulattal mondta a parancsnokra, hogy »ilyen zsidó papot még nem láttunk«.”
A csoportot végül nem sokkal a tanácsköztársaság létrejötte előtt, 1919 márciusában be akarták olvasztani az általános karhatalomba, és ezért a cionista erő feloszlott.
Beregi 1921-ben alijázott és 1953-ban hunyt el Izraelben. Nevét ma utca viseli a zsidó államban.