A vonulók „maszkot viselni nem bűn” jelszót skandálva, sokan maszkot viselve tüntettek — írja az MTI.
A tüntetők a zuhogó esőben meneteltek Hongkong belvárosába, miután a bíróság másodszor is elutasította a maszkviselés tilalma elleni beadványukat. Az intézkedés célja a négy hónapja tartó, demokráciát követelő tüntetéseket kísérő erőszak elfojtása, a maszk viselése a tüntetéseken a szükséghelyzetre vonatkozó törvény értelmében egyévi börtönnel büntethető.
A tilalom szombaton lépett életbe, a hatására tovább fokozódtak az összecsapások a félautonóm kínai területen. Egy kamaszkorú tüntetőt péntek este meglőttek, amikor szolgálaton kívüli egy rendőr önvédelemből elsütötte a pisztolyát.
A rendőrök vasárnap egy helyen könnygázt vetettek be. Az intézkedés nem volt indokolt, mert a tüntetők békésen meneteltek.
A legfelsőbb bíróság elutasította a maszkviselési tilalom felfüggesztését, de beleegyezett, hogy októberben tárgyalja 24 parlamenti képviselő beadványát, amelyben elutasítják, hogy Carrie Lam hongkongi főkormányzó a törvényhozás megkerülésével, a szükségállapotra vonatkozó törvény alapján vezette be az intézkedést.
Lam közölte, hogy a maszk — amellyel a radikális tüntetők elrejthetik a kilétüket — viselésének tilalmával az erőszak terjedésének megállítását akarják elérni a „félig megbénított városban”.
Szombaton az egész metró- és vonatközlekedés szünetelt Hongkongban, sok áruház és bevásárlóközpont is zárva tartott. Vasárnap 94 metróállomást megnyitottak, de több áruház zárva volt, amikor a tüntetők esernyővel és sokan a tilalom ellenére maszkban meneteltek az utcákon.
A mostani – a kiadatási törvény módosítása elleni tiltakozással kezdődőtt, majd demokráciát követelő – tüntetéssorozat a volt brit gyarmat Kína számára történt visszaadása – 1997 – óta egyben a legnagyobb kihívás Hszi Csin-ping kínai elnök számára , akit azzal vádolnak, hogy aláássa az akkor ígért „egy ország, két rendszer” elvet. Kína elutasítja a vádakat, és külföldi, elsősorban az amerikai és a brit kormányt vádolja, hogy Kína-ellenes érzelmeket szítanak.
A rendszer bírálói attól tartanak, hogy a főkormányzó szükséghelyzetben alkalmazható intézkedéseket hoz, és drákói szabályokat vezet be. A szükséghelyzetről szóló törvény segítségével állították le a brit gyarmati vezetők 1922-ben a tengerészek sztrájkját. Utoljára 1967-ben alkalmazták a jogszabályt a lázadások felszámolására.
