130 éve született Mose Bejlinszon, a Davar nevű cionista, majd izraeli lap szerkesztője, a baloldali cionizmus neves képviselője.
Bejlinszon 1889. október 5-én született a polgári naptár szerint; oroszországi származású héber újságíró és politikus volt, egyike a palesztinai Munkapárt fő szószólóinak.
Orvosként végzett, majd az orosz szocialista mozgalom híve lett, mielőtt Berl Kacnelszon megnyerte őt a baloldali cionizmus ügyének.
Az első világháborút követően Olaszországba költözött, majd 1924-ben Petah Tikvában telepedett le, és a Davar baloldali cionista lap szerkesztője lett.
Bejlinszon az „új zsidó államférfiúság” szószólója volt, aki 1934-ben a Ha’avara-szerződés védelmében írt, úgy érvelve, hogy a jogvédelem helyett a cionista projekt támogatása a legmegfelelőbb irányvonal:
„Az az igazság, hogy a tiltakozás és petíciók írásának egész módszere, minden részletében, a lobbizás és a tüntetés is, mindössze a zsidó asszimilálódás alapvető törvényének részei, mely a másokra hagyatkozásból, a független zsidó politizálástól való eltávolodásból áll. A független zsidó politizálás célja, és törekvése, hogy a zsidó népet a történelem szemlélőjéből annak résztvevőjévé változtassa. Ennek a törekvésnek forradalmi mivolta, noha nem mindig látható, de mindig megvan. A zsidó népnek nem kell többé más népek védőszárnya alatt bujdosnia; immár saját országába igyekszik, hogy ott saját életét formázza. Ebből a földterületi központú nézetből automatikusan következik egy ideológiai és pszichológiai következmény: a zsidó nép többet nem mások megértésére, műveltségére, felvilágosultságára, kedvességére hagyatkozik! Saját kezébe vette önnön sorsát!”
Bejlinszon 1936-ban halt meg, nevét ma számos közterület és egy kórház viseli Izraelben.
