Heves vita kerekedett a horvátok ismert érseke, Alojzije Stepinac nácikkal való kollaborációja körül, melynek kapcsán egy új, jeruzsálemi emléktábla eltávolítását is követelik.
Egyesek szentté avatnák, mások szerint nem érdemli meg a tisztességes jelzőt sem. Hosszú évtizede komoly ellentmondások övezik Horvátország egyik legismertebb XX. századi személyiségének, Alojzije Stepinac érsekeknek a megítélését.
Most a The Times of Israel arról ír, hogy újabb szintre jutott a szentté avatás folyamatában lévő Stepinac körüli tudományos vita. Egy izraeli történész, aki ismert holokauszt kutató, és a magyar Oscar-díjas Saul fiának egyik szakértője is volt egyenesen azt állítja, hogy
„Agresszív lépés arra késztetni bennünket, hogy elhiggyük egy gazemberről, hogy jószívű ember.”
— fogalmazott Gideon Greif, aki szerint provokáció Jeruzsálemben egy olyan emléktábla, amely „azt akarja elhitetni velünk, hogy ő egy nemeslelkű ember volt, miközben ez nem igaz”.
A keresztény kultúrkör egyik legfontosabb jeruzsálemi utcájában, a Via Dolorosán található egyik vallási menedékházban (az 1863-ban alapított Oszták menedékházban) közelmúltban avatott emléktábla Stepinac 1937-es zarándok útjának állít emléket.
Az emléktábla állítását tavaly kezdeményezték a menedékházat működtetőktől horvát katolikusok.
Többségük szerint Stepinac egy hős volt, a kommunizmus áldozata, aki bár kollaborált a horvát fasisztákkal, az usztasákkal, azért bizonyítottan sok ezer szerb és zsidó ember életének megmentésében játszott fontos szerepet.
Ezt a narratívát azonban most elég élesen bírálta Greif professzor, aki arról is ismert, hogy a volt Jugoszlávia területein lezajlott brutális népirtásról is írt könyvet. A lap szerint nyilvánvaló a professzor tényeken alapuló ismerete, mint ahogy az is, hogy
az emléktáblával kapcsolatban sem az izraeli külügy, sem a Vatikán, sem pedig a szerb vagy a horvát diplomáciai szervek nem tudtak érdemben reagálni.
A horvát érsekről megfogalmazott megosztó ítéletekre az izraeli lap egy másik történészt is idéz. Esther Gitman külön könyvet írt arról, hogy mit is gondol az érsek szerepéről. Az Alojzije Stepinac — az emberi jogok tartóoszlopa című munkájáról sejthető a homlokegyenest ellentétes narratíva.
Tény, Izrael évekkel ezelőtt nem járult hozzá ahhoz, hogy a Jad Vasemben a „Világ igaza”-ként tüntessék ki posztumusz Stepinacot, azonban annak is komoly oka lehetett, hogy II. (Szent) János Pál pápa vezetősége alatt a Vatikán kezdeményezte az 1990-es évek közepén az érsek boldoggá avatását.
Stepinacot 1934-ben XI. Piusz pápa zágrábi segédpüspökké nevezte ki. Két évvel később — alig 39 évesen – zágrábi érseki kinevezést is kapott és átvette a horvát katolikus egyház irányítását. Kiállt az egyház jogai mellett, és elutasította a XX század diktatúráinak minden formáját. Katolikus menlevelek szorgalmazásával sokak életét mentette meg.
1946-ban letartóztatták, háborús bűnössé nyilvánították és tizenhat év szabadságvesztésre ítélték. Elsősorban azért, mert felesküdött a nácik bábkormányának is tartott usztasa-rezsimre, amelynek vezetőjét, Ante Pavelić diktátort meg is áldotta.
1951-től házi őrizetbe helyezték. 1952-ben XII. Piusz pápa bíborossá kreálta. 1960-ban halt meg otthonában; egyesek szerint betegségben, mások szerint mérgezésben.
A világháború idején déli szomszédunknál mintegy 1,7 millió ember halt meg, akik közül minimum 600 000 szerbet, 30 000 zsidót és 29 000 romát az usztasák pusztítottak el. A rezsim területén közel negyven halál- és munkatábort alapítottak. Erről Stepinac is tudott.
Tisztában vagyunk az usztasa rezsim alatti vitatott szerepével, de mivel Stepinac érseket boldoggá avatták, feltételezzük, hogy az egyházi szervek mindezt alaposan kivizsgálták előtte.
— mondta a lapnak az emléktáblát befogadó Osztrák menedékház rektora, Markus Bugnyar.
Jelenleg a katolikus egyház illetékes szervei továbbra is folyamatos értékelés alatt tartják Stepinac munkásságát és életét. Még nem eldöntött, hogy várható-e szentté avatása. Azonban a jövő évtől sok minden változhat.
Ekkor hozzák ugyanis nyilvánosságra a holokauszt ideje alatt regnáló Piusz pápa 2020-ig titkosított dokumentumait, amitől szakértők nagy újdonságokat remélnek azzal kapcsolatban, hogy valójában mi is jellemezte a Vatikán és hálózatának, így például a horvát katolikus egyháznak a szerepét és közreműködését a hitleri Németországgal.
Még akkor is, ha Stepanic megmentett bizonyos mennyiségű zsidó embert, ez még nem teszi őt jó emberré vagy olyan valakivé, aki szembeszállt az usztasák kegyetlenségeivel.
— váli Greif professzor, aki hozzátette: amennyiben új történelmi tényekre derül fény, mindenkinek kötelessége lesz módosítania az álláspontját Stepanic-csal szemben. Addig azonban „mi értelme van újraértékelni az ördögi tevékenységét?”