Szijjártó Péter szerint az ENSZ-nek nem szabad ösztönöznie a migrációt, viszont vezető szerepet kell játszania a konfliktusok megoldásában és az afrikai lakosság helyben maradásának segítésében.
A külügyminiszter szerint a világszervezetnek emellett támogatnia kell a hazájuktól elszakadtakat, hogy visszatérhessenek és biztonságban élhessenek, továbbá segítenie kell a tagországait abban, hogy megvédjék magukat a biztonsági kockázatoktól.
A külgazdasági és külügyminiszter erről az ENSZ-közgyűlés New York-i ülésszakának csúcsszintű általános vitájában felszólalva beszélt, közép-európai idő szerint pénteken.
Kijelentette, hogy mióta tavaly a világszervezetben elfogadták a globális migrációs csomagot, újabb elvándorlási hullámok indultak el. Ez újabb biztonsági kihívásokat jelent mind azoknak az országoknak, ahonnan a migránsok elindulnak, mind azoknak, amelyeken keresztülhaladnak, illetve amelyekbe végső célként igyekeznek.
Magyarország megteszi azt, amit az ENSZ-nek kellene: megvédi állampolgárait és határait, amelyek Európa határai is, csak legálisan lehet bejutni az országba – mondta Szijjártó Péter.
Az ENSZ-től pedig a kormány azt is elvárja, hogy bűncselekményként kezelje a határsértéseket, a civil szervezeteket pedig ne próbálja az egyes országok legitim képviselőinek feltüntetni.
Arra is felszólította az ENSZ-t, hogy ne úgy fesse le a migrációt, mint a legjobb eszközt a demográfiai és foglalkoztatási kihívások megoldására. Magyarország például a családok támogatásával, az oktatás folyamatos korszerűsítésével keres megoldást ezekre.
Szijjártó Péter hangoztatta: az ENSZ-től és más nemzetközi szervezetektől elvárható lenne, hogy előmozdítják a nemzetközi jogi szabályozást és azoknak segítenek, akik eleget tesznek a jogszabályoknak, nem azoknak, akik azokat megsértik.
Leszögezte azt is: a migráció nem alapvető emberi jog, az ENSZ mégis ösztönzi. Az viszont alapvető jog, hogy mindenki békében és biztonságban éljen a hazájában – erről azonban a csomag nem is beszél, nem védi meg ezeket a jogokat.
Az elmúlt évek európai történéseire utalva kijelentette, hogy Brüsszel „felelőtlen és kártékony” politikája miatt illegális migránsok milliói érkeztek a kontinensre, sok bevándorló meghalt a Földközi-tengeren, Nyugat-Európában pedig párhuzamos társadalmak alakultak ki, amelyekben a „csendes többség a hangos kisebbséggel” kénytelen együtt élni. Külön kitért a terrorfenyegetettségre, megemlítve, hogy a migráns hátterűek által elkövetett 30-nál több terrortámadásban több mint 300 ember meghalt.
A magyar miniszter képmutatónak és ideológia alapokon állónak minősítette a brüsszeli politikát, amely fogalmazása annak érdekében gyakorol nyomást az európai uniós tagországokra, hogy szabaduljanak meg nemzeti identitásuktól, kulturális, vallási és történelmi örökségüktől, és végső soron létrejöjjön az „Európai Egyesült Államok”.
Nem bizony. Lehetőség amihez a befogadó országok belegyezése is kell. Eviani konferencia idején az európai országok számára ez még egyértelmű volt ezért nem fogadták be a Németországban üldözött zsidókat.
Migrációval mire létrejönne addigra ez nem lesz kérdés mert az egész kontinens muszlim lesz.
Igen. Erich Maria Remarque minden könyvében felmerül az a motivum,hogy csak illegálisan tudtak élni a Németországból elmenekültek. Egyrészt, mert tényleg nem volt útlevelük, másrészt, mert nem tudták igazolni, hogy üldözték őket. A Sturmabteilung nem adott papírt a megvert embereknek, ha elment a rendőrségre akkor őt vették elő, hogy verekedett a kocsmában..
Szijjártó Péter téved (vagy ha jobban tetszik: hazudik):
„Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.”
„Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.”
(Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 13-14. cikk)
De itt szó nincs üldözöttekről. Olyan nyomorgókról van szó, akik kizárólag pénzügyi okokból menekülnek. Magasabb életszínvonalat keresnek. De még ha üldözöttek lennének is, akkor is csak a legközelebbi biztonságos országban KÉRHETNÉNEK menedéket (ami akár el is utasíthatja a kérésüket), és azok egyetlen esetben sem Germoney vagy Svédország, Nem mintha nem lenne mindegy, mi áll papíron. Ötmilliárd ember él szarul. Ötmilliárdot nem lehet befogadni.
Az általad felvetett kérdés logisztikai, szociális ill. morális természetű, nem jogi. Jogilag az a kérdés, létezik-e migrációs jog, amire egyértelmű IGEN a válasz.
Figyelj! A migrációhoz jogod van, oda mész ahová akarsz. De arra nincsen jogod, hogy bárhová betelepüljél az ott élők engedélye nélkül. Tehát ide bárki jöhet, körülnézhet, sétálhat a Dunaparton és ebédelhet a Gundelben, de idetelepülni csak akkor fog, ha ezt megengedjük neki.
Ez olyan egyszerű, mint egy pofon.
És az is egyértelmű, meddig terjed ki. Ez abszolút jogi felvetés. Kizárt, hogy valaki törvényesen eljusson a magyar határra Csádból vagy Bangladesből.
Dehogy! Hát nem azt mesélik, hogy a nyomortelepi karton-bádog-habszivacs kunyhóért kapott pénzből az embercsempészeknek 5000 eurót fizettek?
Igen az ELSŐ BIZTONSÁGOS ORSZÁGBAN van joga.Egy uniós országba ha belép, regisztrálni kell ,mert ha tovább megy már NEM SZÁMÍT MENEKÜLTNEK ! USA is beenged, jogod van hozzá csak éppen vízumot ha nem ad ,nem tudsz belépni és kibasznak ha Mexikó felől sunnyogsz !Rosszul tudod a tőrvényt fiúlány !
Ezek a mostani „menekültek” nagyrésze a saját hazája rendőrsége elől menekül. Némelyik folyamatosan menekül, mert ahová beteszi a lábát -ki tudja miért- de a rendőrök elkezdik üldözni. (Esetleg azért, mert mindent ellopott amit látott..)
Ha ez a törvény, akkor az vagy rossz, vagy csak pontatlanul fogalmazott – de mindenképpen meg kell változtatni. Senkinek sem lehet joga oda menni, ahova neki tetszik, és ott letelepedni, „csak!”. Például a te házad kertjének közepén. Ez nonszensz. Így a fél Afrika és Ázsia felkereredhetne, és letelepedhetne az európai országokban, mert azokban vastagabb a vaj a kenyéren. Pillanatnyilag. Ugyanis e nagy népvándorlás után a következő párszáz évben már nem lenne így, a mai Európa eltűnne.
A problémákat ott kell megoldani, ahol keletkeztek, világ-segítséggel, nem pedig exportálni a világ azon pontjaira, ahol még nincsenek ilyenek.
No és miért vannak ilyen problémák? Most ment a tévében az Ázsia expressz2. Indiát mutatták, az utcákon térdig ér a szemét. Az ottlakók nem viszik el a saját szemetüket, mert erre sincsen igényük. Az orruk előtt bűzlik +50 fok melegben. (A szemétlerakók hiánya nálunk azt eredményezte, hogy erdőszélére került a szemét, de azért a háza előtt senki sem halmozta..) Ahogyan nem is csinál a saját asztalára senki, mert ott eszik, úgy a szemetét sem hagyja ott ahová dobja, hanem összegyűjti és elviszi. Amúgy India is jobban tenné, ha nem atombomba fejlesztésre dobja ki a pénzét, hanem az alapvető egészségügyi, higiéniai feltételeket teremti meg a polgárainak.
Hasonló a helyzet Afrikában és sokfelé a világon. Ezt az állati szint alatti igénytelenséget, a földreszarás szintjét meg nem haladók előbb tanulják meg, hogy az embernek magával és a társaival szemben is vannak igényei és kötelességei. Aki jólétet akar az teremtse meg magának, az mosakodjon meg, rakja tisztába a környezetét, és éljen emberhez méltóan. Csak utána akarjon még jobban élni.
Egyébként ide csakis a segélyezés, azaz az ingyenélés lehetősége miatt jönnek. Ha kimondanánk, hogy csakis a saját állampolgárainknak jár segély, nos akkor nem jönnének.
Alex, a barrikád egyazon oldalán vagyunk, tehát nem tudom, miért címezted ezt nekem, némi szemrehányó felhanggal – ha jól értelmeztem.
Csak azt állítottam, hogy nem lehet ilyen törvény, ez abszurd. És ott kell rendezni a helyzetet, ahol rossz, nem elrontani, ahol kevésbé rossz. És hogy a világ erre dobja ki a pénzét, ne a „befogadásra”.
Én voltam India több városában (egyébként onnan nemigen menekülnek, mert bár rossz a helyzet, de állandóan javul). Bombayban akkor jártam, amikor meningitis járvány terjedt az árvíz után, amelyben patkányhullák és ürülékek úsztak, azok terjesztették. Éjjel patkány-agyoncsapós osztagok járták az utcákat, lámpával és bottal. A Gangesz hulla-hamus mocsarában fürdőket is láttam, Afrikában is jártam, a brazil favelákban is, Katmanduban, elhagyott kínai falvakban, stb. Óriási a feladat, de nincs más lehetőség, mint ott csinálni valamit – vagy bezárkózni. Dickens Londonja vagy a középkori Párizs sem voltak különbek annakidején. Talán van valami remény a Dél és a Kelet európaizálódására. Ha nincs – akkor nekünk annyi, egy nemzedéken belül megszűnünk azok lenni, akik vagyunk.