Nehezen halad a Holt-tenger feltámasztása

Több milliárd dollár mellett a szakmai egyetértés sem ártana ahhoz, hogy végre elindulhasson a Holt-tenger megmentésére szervezett tudományos-műszaki kísérlet.

Évente több mint egy méterrel csökken a Föld bolygónk legmélyebb pontján található Holt-tenger szintje – írja egy friss tanulmányában a NoCamels izraeli tudományos lap. A Wikipedia szerint az elmúlt 20 évben 30 százalékkal csökkent a turisták körében oly népszerű, különleges ásványi anyagban gazdag víz felülete.

Semmi újdonság tehát abban, hogy szakemberek egy ideje már komoly módszertani munkálatokkal próbálják meg felkutatni a leghatékonyabb módját annak, hogy vajon meg lehet-e állítani a beltenger (mivel nincs közvetlen összeköttetése a világtengerekkel, valójában tó) teljes kiszáradását.

Az izraeli tudományos magazin beszámolója szerint egy a Világbank által finanszírozott 2007 és 2012 közötti tanulmány konklúziója szerint igen. A felmérésben résztvevő Jordánia, Izrael és a Palesztin Hatóság (PA) szakértői annak lehetőségeit vizsgálták, hogy miképp lehet úgy megmenteni a tengert, hogy közben a régió lakosainak növeljék ivóvízkészletét, ráadásul vízturbinákkal hozzájáruljanak alternatív energiaforrások megteremtéséhez is.

Jelenleg a költségvetés kialakításának stádiumában vagyunk. Azonban a közelgő izraeli parlamenti választások miatt nincs módunkban továbblépni. Átmeneti szünetet kell tartanunk, de októberben és novemberben továbbléphetünk.

— fogalmazott a lapnak Oded Fixler, Izrael regionális együttműködések minisztériumának általános igazgatóhelyettese. Szerinte az a — több milliárd dollár értékű — egyezség, amelyet a három (jordán, palesztin és izraeli) érdekelt fél 2013-ban aláírt, és amely arra hivatott, hogy a Vörös-tengerből juttassák vízutánpótláshoz a Holt-tengert, nemcsak a lakosságra, de a környezetre is jótékony hatással lenne.

A Vörös-tenger-Holt tenger közötti csatornáról hat évvel ezelőtt aláírt megállapodás alapgondolata szerint Jordániában, a Vörös-tenger menti Akabában egy “sótlanító” üzemet állítanának üzembe. Az itt sótalanított vizet ivóvízként és öntözéshez szükséges erőforrásként pumpálnák fel az északi területekre, a fennmaradó, magasabb sótartalmú vízből pedig a Holt-tenger utánpótlását biztosítanák. 

A vonzó ötletnek azonban akadtak politikai és tudományos buktatói is, és ez alighanem hozzájárulhatott ahhoz, hogy az elmúlt években semmi érdemleges előrelépés nem történt az ügyben. Közismert, hogy számtalan diplomáciai és politikai konfliktus terheli a régiót.

Tudományos oldalról a NoCamels Eli Raz véleményét emeli ki. A világhírű haifai Technion kutatóintézet tudományos munkatársa szerint a sóhordalék importálása veszélyt rejthet magában, mert

a Vörös-tengernek és a Holt-tengernek nem azonos a sóösszetétele. Ezek keveredésével olyan mellékhatású anyag keletkezhet a Holt-tengerben, amely veszélyeztetheti a gyógyturizmus alapjául szolgáló, egyedi ásványi összetétel fennmaradását.

Általános vélekedés szerint a Holt-tenger szintjének folyamatos apadásának pótlására évente egymilliárd köbméternyi vízre lenne szükség. Raz azt is hangsúlyozta érvelésében, hogy jelenlegi tudományos kalkulációk szerint a Vörös-tenger felől érkező utánpótlás maximális éves mennyisége ennek csak kevesebb mint a fele lenne.

Megfejtették a holt-tengeri sópelyhek titkát

Geológusok találták meg a választ arra, hogy miért hullanak sópelyhek a Holt-tenger felszíne alatt, miközben minden más felfelé emelkedik.

A kutató alternatív javaslata inkább a Földközi-tengerből pótolná az apadó Holt-tenger vizét. Mindezt Izrael északi részében található édesvízű tó, a Kineret bevonásával. Raz szerint a sós tenger vizét mesterséges „sótlanítás” után juttatnák a Kineretbe, és utána onnan a Jordán folyón keresztül természetes módon juttatnák le a Holt-tengerhez.

A riportban megszólaltatott izraeli Ökológiai és Környezeti Tudományok Társaságának tudományos igazgatója minderre úgy reagált, hogy mivel a klímaváltozás miatt a Kineret vízszintje is folyamatosan apad (naponta egy centimétert), ezért Raz javaslata nem szolgál megbízható megoldásként.

Remélem, mindenféle ellentmondás mellett is képesek leszünk olyan új projekteket kialakítani, amely a Közel-Kelet lakosságának előnyére szolgálhat majd. Amikor közösen cselekszünk, beszélünk egymáshoz, bizottságokat alakítunk a közös dolgaink fejlesztéséért, az jó az egész régió lakosságának

— mondta a lapnak Oded Fixler, a régió együttműködéséért is felelős izraeli minisztérium igazgatóhelyettese, akinek szavai előrevetítik, hogy a Holt-tenger sorsa alighanem továbbra is a politikai és diplomáciai játszámáknak lesz kiszolgáltatva.