A Mazsihisz szerint az ötletgazda, a döntéshozó és a kivitelező érzéketlen volt mindazon magyarokra, akik bántónak találják az antiszemitizmusáról ismert Kornis Gyula szobrának felállítását.
A piarista szerzetes szobrát hétfőn avatták fel Vácon.
Ha győztes, gyarapodó jövőt szeretnénk építeni Magyarországnak, azt azzal kell kezdeni, hogy bemutatjuk a diákoknak a magyarság történetének ilyen szakaszait, nagy teljesítményeit
— mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára az avatóünnepségen.
Rétvári Bence – Kornis Gyula szavait idézve – kifejtette:
ha büszke magyaroknak neveljük a jövő nemzedékét, akkor a magyarság sorsa felvirágzik.
Az államtitkár, aki a térség KDNP-s országgyűlési képviselője, a váci Piarista Gimnázium és Kollégium tanévnyitó szentmiséje után, Kornis Gyula szobrának átadó ünnepségén kifejtette:
azért állítanak szobrot Klebelsberg Kunó kultuszminiszter váci születésű államtitkárának, mert szimbóluma annak, ami a keresztény hit és a nemzeti büszkeség.
A parlamenti államtitkár beszélt arról, hogy Kornis Gyula váci példakép, éppen ezért a váci és a szobi járás fejlesztési tervét is róla nevezték el.
Szilvásy László tartományfõnök, Fördõs Attila polgármester, Juha Richárd, a szobor alkotója, Rétvári Bence, az Emberi Erõforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum fõigazgatója és Kalász Ákos iskolaigazgató (b-j) leleplezi Kornis Gyula katolikus pap, piarista szerzetes, filozófus, egyetemi tanár, kultúrpolitikus szobrát a Piarista Gimnázium és Kollégium épülete elõtt 2019. szeptember 2-án.
MTI/Kovács Attila
A Mazsihisz szerdai közleménye szerint
„Egy olyan politikusnak állítottak emléket, aki majd” egymillió magyar embert akart származása miatt kiszorítani a nemzet tagjai közül.
Kornis egyike volt azoknak, akik hittek abban, hogy a magyar oktatási rendszerből és a magyar élet minél több területéről el kell távolítani a zsidó származású vagy zsidó vallású embereket. Kornis antiszemitizmusa felvállalt és közismert volt. Szobrát társadalmi egyeztetés nélkül állították fel.
Az ötletgazda, a döntéshozó és a kivitelező érzéketlen volt mindazon magyarokra – köztük a még velünk lévő négyezer holokauszt túlélőre és családtagjaira – akik bántónak találják ezt a gesztust. Nem ez az első eset, hogy ezt tapasztaljuk.
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) továbbra is a leghatározottabban tiltakozik az arra méltatlan politikusok rehabilitálása miatt. Sajnáljuk, hogy ismét igy történt. Szomorúak vagyunk.”
A hétfői avatáson Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója elmondta, hogy
Kornis Gyula gondolkodó és gondolkodtató korban született, amikor a klasszikus tudás, az idegen nyelvek és a kortárs gondolkodók ismerete, az új tudományokra való rácsodálkozás és a közéletben való aktív részvétel is elvárás volt.
Szerinte Kornis tudatában volt annak, hogy a műveltség, a tanultság felelősséggel jár; akinek jut a szellemi jóból és képes azt feldolgozni, alakítani és alkalmazni, annak kötelessége azt a köz javára kamatoztatni. Nem pusztán írásokkal, hanem tevékeny közéleti cselekedetekkel – fűzte hozzá Schmidt Mária.