Amerika és a Szovjetunió 1987-ben írta alá a közepes és rövid hatótávolságú atomrakétákról szóló szerződést, amiből most kihátrált az Egyesült Államok.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár bejelentette Brüsszelben: hatályos lett az Egyesült Államok azon döntése, hogy kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből (INF).
Ennek oka, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei fél évvel ezelőtti figyelmeztetése ellenére Oroszország továbbra is megsérti a szerződést – tette hozzá.
Oroszországnak azt a legfrissebb javaslatát, hogy Moszkvához hasonlóan Washington és a NATO is hirdessen moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésére, „minden hitelességet nélkülöző” ajánlatnak nevezte a főtitkár.
Az Egyesült Államoknak vagy a NATO-nak nincs egyetlenegy robotrepülőgépe sem Európában, Oroszországnak viszont egyre több van – mondta. Ha Oroszország valóban nem akar közepes hatótávolságú atomrakétákat látni Európában, fel kell végre hagynia azzal, hogy saját maga ilyeneket telepítsen – hangsúlyozta Stoltenberg.
Ezért Oroszországnak meg kellene semmisítenie a már létező ilyen rakétarendszereket – tette hozzá.
A szerződésben a két szuperhatalom kötelezettséget vállalt, hogy három éven belül megsemmisítik a közepes hatótávolságú ballisztikus rakétáikat, valamint hogy másfél év alatt a rövid hatóságú ballisztikus rakétákat és az ezekhez kapcsolódó fegyverrendszereket is leszerelik. Ez volt az első tényleges leszerelési szerződés, amelyben az eredetileg vállaltakat mindkét fél ellenőrzött módon 1991-ig teljesítette.
Az Egyesült Államok és a NATO idén már megvádolta Oroszországot, hogy megsértették a szerződést. Az amerikaiak azt állították, hogy az oroszok 9M729 rakétákat telepítettek, ezt azonban Moszkva tagadta – írja a BBC.
„Oroszország az egyetlen felelőse a szerződés kimúlásának” – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. Az orosz külügy közleményben megerősítette, hogy a szerződés hivatalosan „halottnak” lett nyilvánítva.
Trump februárban már bejelentette, hogy kilépnek a szerződésből, ha Moszkva nem teljesíti a feltételeket.
Putyin már 2007-ben azt állította, hogy a szerződés nem szolgálja Oroszország érdekeit. Barack Obama akkori elnök pedig már 2014-ben megvádolta az oroszokat azzal, hogy megszegték az egyezményt. Obama európai nyomásra nem lépett ki a szerződésből.
A NATO – amellett, hogy továbbra is konstruktív kapcsolatra törekszik Oroszországgal – továbbra is azt várja Moszkvától, hogy tegye átláthatóvá a fegyvereinek esetleges fejlesztéséről és gyártásáról szóló dokumentumokat, valamint teljes és ellenőrizhető módon térjen vissza és feleljen meg kötelezettségvállalásainak – húzta alá Stoltenberg.
Az Európai Bizottság illetékes szóvivője, Carlos Martin Ruiz De Gordejuela a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a béke megőrzésének fontos eszközét jelentő megállapodás felmondásával Európa biztonsága kerül veszélybe. Az Európai Unió ezért továbbra is hangsúlyozza az INF-szerződésben foglaltak fontosságát.
Az Egyesült Államok február 1-jén jelentette be, hogy felmondja részvételét az INF-szerződésben, ha Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben azt. Pénteken Washington hivatalosan is felmondta a szerződést, azzal indokolva döntését, hogy megítélése szerint Moszkva megsértette az abban foglaltakat.
Egyes szakértők attól tartanak, hogy a fegyverkezést szabályozó egyezmények felmondásával új fegyverkezési verseny indulhat, amely egyik ország gazdaságára sem lenne jó hatással.