A mi zsinagógánk című filmet részben a kárpátaljai Huszt zsinagógájában forgatták, ahol a holokauszt előtt népes zsidó közösség élt.
A film most a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) legjobb rövidfilmért járó díját nyerte el az ogyesszai filmfesztiválon – írja a Jewish Heritage Europe (JHE) oldala.
A félórás, fekete-fehér filmet nagyrészt az ukrán kormány támogatta, ám ukrán-francia koprodukcióban jött létre.
A film Ivan Orlenko első rendezése, és Franz Kafka azonos című, befejezetlen munkájára épül, mely egy ismeretlen állatról szól, amely egy zsinagógában él. A filmet teljesen jiddis nyelven forgatták.
Orlenko tavaly egy e-mailben arról tájékoztatta a JHE-t, hogy a projektet 2016-ban kezdte el, és hogy
azt a kárpátaljai zsidó életnek szentelte, illetve hogy a film az első jiddis nyelven forgatott munka volt Ukrajnában.
A filmet nagyrészt Huszton forgatták, ám két jelenetet Kijevben, egy másikat pedig Munkácson vették fel. Ezenkívül Franciaországban vettek fel egy jelenetet egy iskolában és egy mikvében.
A rendező elmondta az oldalnak, hogy
„sok helyen lehetett forgatni Ukrajnában, mert még van pár megmaradt, autentikus zsinagóga (…) De amikor megérkeztem Husztra, rögtön tudtam, hogy csak itt akarok forgatni. A [zsinagóga] építészeti stílusa elképesztő”.
Egy kárpátaljai magyar portál szerint
„a huszti különleges ikerzsinagóga csak részben élte túl a XX. századot, bal oldali részét a csehszlovákok lebontották… Födéme kilenc boltmezős, homlokzatát pilaszterek és lizénák tagolják mezőkre. Szintenként három ablakot magában foglaló karzatja és három egy-egy ablakkal rendelkező imatere van az épületnek. A keleti falon szintenként két elnyújtott ablak van, amelyek a frigyszekrényt zárják közre. A frigyszekrény feletti félkör ablakot befalazták. A bima – az emelvény, ahol a Tórát olvassák – nyitott. Szabályosan elhelyezett padok nincsenek”.
Az alábbi videón vágóképek láthatóak a huszti zsinagógáról.
A holokauszt során a huszti járás zsidóságának egy részét az izai gettóba vitték. A gettó a település központjában állt, a huszti zsidó tanács vezetése alatt, ugyanakkor saját zsidó tanácsa is volt.
A tanács egyik tagját, Sichermann Lajost, aki szó emelt a nők állandó bántalmazása ellen, agyonlőtték.
Magában a huszti gettóban nagy zsúfoltság volt, ám a körülmények a források szerint tűrhetőek voltak. A városból összesen 10 ezer zsidót deportáltak a környék zsidóságával együtt, a holokauszt után pár száz hazatérő még működtette a közösséget.
