Nyilvánosságra került egy felvétel, amely az iráni fegyveresek, a brit tartályhajó és egy brit fregatt között zajlott a hajó elfoglalása előtt. London szankciókkal készül válaszolni az iráni támadásra.
„Ha engedelmeskednek, biztonságban lesznek. Változtasson irányt 360 fokra azonnal – vége”
Ezt közölte rádión az iráni Forradalmi Gárda kommandós egysége a Stena Impero svéd tulajdonú, de brit lobogó alatt hajózó tanker kapitányával péntek este.
Ezt követően a Foxtrott 236-os hívójelű brit hadihajó kapitánya közli rádión a Stena Impero-val, hogy hajójuk nemzetközileg elismert átkelési útvonalon halad a szorosban, áthaladásukat a nemzetközi jog alapján senki nem akadályozhatja, majd kérte a kapitány, erősítse meg, hogy áthalad a szorosban.
Az irániak erre újra jelezték: azt parancsolták, módosítsák az irányt 360 fokra. Majd a brit hadihajónak azt mondták: biztonsági okokból állítják meg a tartályhajót.
A brit hajó erre elismétli, hogy a nemzetközi jog alapján nem akadályozhatják a tanker útját. Közvetlenül nem tudtak beavatkozni, mivel Penny Mordaunt brit védelmi miniszter tájékoztatása szerint egyórányi útra voltak a helyszíntől az incidens idején.
Az iráni fegyveresek ezután egy helikopterről leereszkedve elfoglalták a hajót, erről felvételt is közzétettek.
A brit védelmi miniszter cáfolta azt a szombati iráni bejelentést, amely szerint a Stena Impero összeütközött volna egy iráni halászhajóval, majd a halászhajó vészjelzéseit figyelmen kívül hagyva folytatta útját, és ezért kellett feltartóztatni.
Vasárnap Omán is felszólította Iránt, hogy engedje szabadon a brit tartályhajót. Az ománi külügyminisztérium Twitter-üzenetében önmérsékletre, a nézeteltérések diplomáciai úton történő rendezésére szólította az érintetteket.
Vasárnapi brit sajtóértesülés szerint a brit kormány várhatóan szankciókat jelent be Irán ellen a hajó elfoglalására válaszul.
Irán londoni nagykövete mindeközben arra szólította fel a brit kormányt, hogy ne engedjen a feszültség eszkalációjára törekvő politikai erőknek.
Jeremy Hunt brit külügyminiszter hétfőn tájékoztatja a londoni alsóház képviselőit a fejleményekről.
Hunt a BBC televíziónak nyilatkozva vasárnap megerősítette azt a véleményét, hogy teljesen elfogadhatatlan az iráni akció, amely súlyos kérdéseket vet fel a brit és a nemzetközi hajózás biztonságával kapcsolatban a Hormuzi-szorosban.
A külügyminiszter kijelentette ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia a feszültség enyhítésében érdekelt.
A The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lap értesülése szerint mindazonáltal Hunt várhatóan diplomáciai és gazdasági intézkedéscsomagot jelent be Iránnal szemben hétfői parlamenti tájékoztatójában.
A lap forrásai szerint a szankciók között lehet Nagy-Britanniában lévő iráni vagyoneszközök zárolása.
A brit kormány emellett nyomást gyakorolhat az Európai Unióra és az ENSZ-re azoknak a szankcióknak az újbóli bevezetése érdekében, amelyeket az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról kötött többhatalmi megállapodás keretében oldottak fel 2016-ban, felszabadítva többmilliárd dollárnyi iráni vagyoneszközt.
Tobias Ellwood, a brit védelmi minisztérium államtitkára ezt vasárnap közvetve megerősítette. Ellwood a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a brit kormány által mérlegelt válaszlépési lehetőségek között szerepel szankciók bevezetése is Irán ellen.
Irán londoni nagykövete, Hamid Baeidinezsád azonban vasárnapi Twitter-bejegyzésében arra szólította fel a brit kormányt, hogy „tartsa féken azokat a hazai politikai erőket”, amelyek a már meglévő kétoldalú feszültség további, a hajózás kérdésén jóval túlmutató eszkalációjára törekszenek.
A nagykövet szerint ez meglehetősen veszélyes és nem túl bölcs törekvés a jelenlegi érzékeny időszakban.
Hamid Baeidinezsád részletek nélkül közli Twitter-bejegyzésében, hogy Irán „készen áll más forgatókönyvekre” is.
A hét végén háromszor is ülésezett a brit kormány különleges helyzetekben összehívott tanácskozó testülete (COBRA), és az értekezletek után Jeremy Hunt kijelentette, hogy London elképzelései között
nem szerepelnek „katonai opciók”, a brit kormány diplomáciai megoldásban gondolkodik.
A külügyminiszter hozzátette ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia „kimért, de erőteljes” válaszlépéseket tesz, és ha a helyzetet nem sikerül rövid időn belül megoldani, annak súlyos következményei lesznek.