A nagy többség stabilizálni látszik a 41 éves, Nyugat-barát elnök hatalmát, aki parlamenti többség nélkül képtelen lett volna irányítani az országot.
A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mögött álló Nép Szolgája (Szluha Narodu) nevű párt jó eséllyel megszerzi a helyek többségét a 450 fős ukrán törvényhozásban, legalábbis ezt mutatják a vasárnap megtartott előrehozott parlamenti választások eddigi részeredményei.
Az Interfax Ukrajina hírügynökség – több mint 40 százalékos feldolgozottság utáni adatokat alapul véve – közölte, hogy számításai szerint a Nép Szolgája 115-120 egyéni választási körzetben győzhet az összesen 199-ből.
A néhány hónapja még csak papíron létező párt listájára leadott szavazatok alapján az előzetes számítások szerint 121 mandátumra számíthat, így minden bizonnyal meglesz a minimálisan szükséges 226 fős többsége a parlamentben.
Sőt, a Hromadske portál számításai szerint a listás szavazatok alapján az új ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij pártja 130 mandátumot is elérhet, így koalíciókötés nélkül is kormányt alakíthat. A választás estéjén Zelenszkij még azt mondta, tárgyalni hívja az ötödik helyre várt Hang párt vezetőjét, Vakarcsukot, akivel egyebek mellett a leendő miniszterelnök személyéről is megbeszélést kíván folytatni.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy nem politikust, hanem gazdasági szakembert szeretne látni a miniszterelnöki poszton, olyan személyt, akinek a nyugati országokban is tekintélye van.
Ilyen nagyarányú győzelem páratlannak számít Ukrajnában, ahol a legmagasabb eredmény a Janukovics-féle Régiók Pártja győzelme volt 2007-ben, 34,37 százalékkal.
A Központi Választási Bizottság (CVK) honlapján közölt adatok szerint 52,7 százalékos feldolgozottság mellett a pártlistákra leadott szavazatok alapján a Nép Szolgája jelenleg 42,45 százalékon áll. Második helyen a Moszkva-barát politikusokból álló, Viktor Medvedcsuk által irányított Ellenzéki Platform – Életért párt 12,89 százalékkal.
Utánuk következik Petro Porosenko volt elnök Európai Szolidaritás nevű pártja 8,63, szorosan mögötte a Julija Timosenko volt kormányfő vezette Haza (Batykivscsina) 8,02 és utolsó bejutóként Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekes Hang (Holosz) nevű pártja 6,38 százalékkal.
Az elődjénél, Porosenkóénál is nagy többség stabilizálja a 41 éves elnök hatalmát, aki parlamenti többség nélkül képtelen lett volna irányítani az országot. A kulcsfontosságú gazdasági és strukturális reformokhoz azonban kétharmados többségre lesz szüksége, azokhoz tehét továbbra is másokkal kell alkalmi koalíciókat kötnie.
Elnökválasztási kampányához hasonlóan Zelenszkij most sem ígért sok konkrétumot, de mint a Spiegel Online elemzője megjegyzi,
elsősorban reményt keltett: egy olyan országra, ahol nincs szegénység és korrupció, és ahol a korábbi politikusi garnitúra leváltható.
Ez természetesen nehéz feladat, és nem fogja megkönnyíteni a saját helyzetét, ha, mint ígérte, nem lesz hajlandó együttműködni a „régi erőkkel”, tehát az oroszbarát Életért párttal vagy Porosenkor exelnök pártjával. Három kulcsfeladattal kell megbírkóznia: drámaian le kell szorítania a burjánzó korrupciót, javítania kell a gazdaság helyzetén, és békét kell elérni a Donbászban, ahol több mint öt éve folyik a háború az ukránok és a Moszkva által támogatott szeparatisták között.
| Kárpátalján a helyzet
A 73-as egyéni választókörzetben 43,62 százalékos feldolgozottság mellett Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke második helyen áll 26,08 százalékkal Vlagyiszlav Poljak független jelölt mögött, aki a voksok 43,62 százalékával áll az élen. |
Mint arról írtunk, Zelenszkij már elnökválasztási kampányában megígérte, hogy tárgyal a Kremllel a kelet-ukrajnai helyzetről. Az orosz elnök azonban emelte a tétet, és
már meg is teremtette a jogszabályi hátterét annak, hogy a megszállt Donyec-medence (Donbász), az egyoldalúan elcsatolt Krím-félsziget lakosai, valamint a háború elől Oroszországba menekült ukránok gyorsított eljárásban jussanak hozzá az orosz útlevélhez —
emlékeztetett elemzőnk, Eperjesi Ildikó.
„Ukrajna népének jelentős része 2013-14-ben úgy döntött, hogy az ország kezdje meg a nyugati integrációt, tegyen lépéseket az EU-tagság felé, amit egy Nyugat-barát elnök megválasztásával, később pedig, amikor elkezdődött az orosz agresszió a Donbászban, több ezer ember vérével pecsételt meg (eddig mintegy 13 ezer ember halt meg a háborúban, és még mindig hetente vannak halottak)” — írtuk májusban.
Kérdés, hogy a Nyugat-párti elnök és abszolút többséget elért Nyugat-párti frakciója el tud-e érni bármiféle áttörést, ha leghatalmasabb szomszédját továbbra is Vlagyimir Putyinnak hívják.
