Az amerikai zsidó közösséget ért gyilkos merényletek hatására a zsidók nemcsak fegyverkezni kezdtek, hanem gyakorlatozással is készülnek egy esetleges újabb merényletre.
“Nem úgy kell ezt elképzelni, mint egy akciójelentet, ahol a civilek rávetik magukat a támadóra. Az volt a gyakorlat legfontosabb üzenete az emberek felé, hogy képesek vagyunk kezelni a problémát. Megvannak a megfelelő módszerek és személyek a feladatra”
-– mondta Neil Cooper, a wynnewoodi Temple Beth Hillel konzervatív zsinagóga vallási vezetője.
A pittsburghi és a powayi merényletek óta egyre több amerikai zsinagógában végeznek terrortámadásra felkészítő gyakorlatokat. Van, ahol részletes cselekvési tervet készítenek, máshol – mint Cooper zsinagógájában – az ima közben szimulálnak fegyveres támadást. Egyes zsinagógákban a közösség néhány tagját küldik kiképzésre, hogy fel tudják venni a harcot egy támadóval.
A gyakorlatozáson kívül számos egyéb módon is növelték az amerikai zsinagógák biztonságát. Új, komolyabb védelmet nyújtó zárakat szereltek fel, megerősítették az ablakokat, és sok helyütt fegyveres biztonsági őröket alkalmaznak, vagy a közösségek saját tagjaikat kérik meg, hogy fegyverrel érkezzenek a szertartásokra.
“Az emberek ritkán reagálnak jól vészhelyzet esetén. Nem tudják hasznosítani, amit korábban tanultak. A mi célunk az, hogy az emberekben tudatosítsunk egy olyan cselekvési tervet, mely ellátja őket azokkal az eszközökkel, melyek egy lövöldözés esetén a hasznukra lehetnek”
-– mondta Michael Masters a zsidó közösségek biztonsági képzését végző Secure Community Network szervezet vezetője.
A fegyveres támadásra felkészítő tréningek általában három alapelvet határoznak meg:
fuss, rejtőzz el, harcolj.
Ebből kell kiválasztani a legmegfelelőbbet az adott helyzetnek megfelelően. A Temple Beth Hillel tagjai a szimulált támadás kezdetekor a zsinagóga hátsó kijáratán keresztül elhagyták az épületet, miközben a főbejáratot bezárták és egy csendes riasztórendszerrel értesítették a rendőrséget.
A zsidó iskolák jobban felkészültek, mint más intézmények, mert azokban már évek óta tartanak hasonló gyakorlatokat. A Temple Beth Hillel óvodájában már 2013 óta gyakorolnak a gyerekekkel.
“Gyakorlat közben nyalókákat osztunk ki a gyerekeknek. Emiatt egyfelől kevésbé tűnik félelmetesnek a dolog, másfelől csendben vannak, ami fontos lehet egy vészhelyzet esetén”
– mondta Judith Scarani, az intézmény vezetője.
Salt Lake Cityben a Kol Ami reformzsinagóga tagjai számára a városi rendőrség képviselői tartottak eligazítást. New York térségében pedig a krav maga edzések váltak népszerűvé. Avi Abraham, egy izraeli kiképző már több mint húsz zsinagógának tartott kurzusokat. A csoportok számára hat egyórás edzést tart, melyek során fegyveres támadó semlegesítését tanulják meg. Abraham szerint az a legjobb, ha az ajtón belépő támadóra oldalról egyszerre többen vetik rá magukat, és elveszik a fegyverét. Az kiképző szerint több múlik a józan észen, mint a fizikai erőn.
„Az edzésen az emberekben feléled az energia és az akaraterő, hogy megvédelmezzék a közösségüket. A legfontosabb, hogy vállalják az önfeláldozást”
– mondta Abraham.
„Folyamatosan edzésben vagyunk. Nem hagyjuk abba a gyakorlást. Ha már teljesen rutinná váltak a technikák, elkerülhető, hogy éles helyzetben pánikba essünk”
– mondta Mike Sigal, aki már fekete övet szerzett karatéból és egy húszfős csapattal edz, hogy a West Hempstead-i Anshei Shalom ortodox zsinagóga védelmét ellássák.
„A támadást szimuláló gyakorlatok természetesen sokat elvesznek az autentikus sábáti hangulatból, de legalább felkészültek vagyunk. Megváltoztak a dolgok és nem hagyatkozhatunk a régi beidegződésekre. Manapság már nem hihetjük azt, hogy biztonságos világban élünk, akármennyire is nyomasztó ezt kimondani. A zsinagóga életének alkalmazkodnia kell a külvilág realitásaihoz”
— mondta Neil Cooper.