Ursula von der Leyen védelmi miniszter jelölése az Európai Bizottság élére elegendő ok ahhoz, hogy a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kilépjen a kormányból – mondta a párt korábbi vezetője, Sigmar Gabriel egykori alkancellár és külügyminiszter a Der Spiegel című német lapnak.
Gabriel „példátlan politikai trükközésnek” nevezte a miniszter jelölését az Európai Bizottság élére, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy úgy lett volna helyes, ha von der Leyent előbb a német kormány jelöli az uniós testületbe, és utána nevezi meg elnökjelöltként az Európai Tanács. A biztosi jelölés viszont kormányzati hatáskör, s ezért koalíciós egyeztetésre lett volna szükség hozzá.
Angela Merkel kancellár Brüsszelben kedden éppen arra hivatkozva tartózkodott von der Leyen jelölésénél, hogy a német koalíció nem egységes a kérdésben. Gabriel szerint ez az érvelés „hülyeség”.
„Ha Merkel a kormány felhatalmazása nélkül nevezi meg von der Leyent, azzal világosan megsérti a kormány szabályait, és ez elég ok a kormány elhagyására” –
fogalmazott a korábbi alkancellár, aki szerint az SPD-nek meg kell akadályoznia, hogy von der Leyent kinevezzék az Európai Bizottság élére, máskülönben részesévé válik a „kutyakomédiának”, és viccet csinál az EP-választásokból.
Annagret Kramp-Karrenbauer, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetője viszont üdvözölte, hogy pártja egyik politikusát jelölték az uniós testület élére. A politikus szerint abból is látszik, hogy a választási folyamatban milyen fontos volt a konzervatív uniópártok számára a csúcsjelölti rendszer, hogy Manfred Weber, a néppárt csúcsjelöltje a CDU és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) támogatásával kész volt visszalépni, hogy egy másik csúcsjelölt lehessen végül a bizottság elnöke.
A konzervatív pártvezető szerint a szociáldemokraták erre nem voltak képesek, és csak a saját pártpolitikai érdekeiket követik, nem Németország és nem Európa érdekeit nézik.
Markus Söder, a CSU vezetője szintén bírálta a szociáldemokratákat, és példa nélkülinek nevezte, hogy annak ellenére, hogy német a jelölt a bizottság élére, Németország nem képes őt egyhangúlag támogatni. Mint mondta: kínos, hogy az SPD nem képes konstruktívan állni a helyzethez.
„Ez eléggé megterheli a koalíciós együttműködést” – hangoztatta Söder a dpa német hírügynökségnek nyilatkozva.
| Steffen Seibert, a német kormány szóvivője a kabinet szokásos szerdai sajtótájékoztatóján reagált a szociáldemokrata politikus bírálatára. Leszögezte: von der Leyen jelölése jogszerű, nem történt trükközés. Az Európai Tanács feladata, hogy az Európai Parlamentnek javaslatot tegyen arra, hogy ki legyen az Európai Bizottság elnöke, a bizottság többi tagját pedig az európai szerződések értelmében valóban a többi tagállami kormány nevezi meg – emlékeztetett Seibert. |
Mint arról beszámoltunk, az Európai Tanács kedd délután döntött arról, hogy Ursula von der Leyen német védelmi minisztert jelöli az Európai Bizottság élére, a francia Christine Lagarde-ot az Európai Központi Bank elnöki posztjára, Josep Borell spanyol külügyminisztert, az EP korábbi elnökét az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselői posztjára javasolja, Charles Michel belga kormányfőt pedig megválasztotta Donald Tusk utódjának az Európai Tanács elnöki posztján.
Közben a várakozásoknak megfelelően az olasz szociáldemokrata David-Maria Sassolit választotta elnökévé az Európai Parlament (EP).
A strasbourgi plenáris ülésen a második fordulóban érvényesen leadott 667 szavazatból Sassoli 345-öt kapott. Megválasztásához abszolút többségre, vagyis legalább 334 voksra volt szükség. Összesen 704 képviselő szavazott, 37-en azonban érvénytelenül.
A megbízatás két és fél évre szól. Sassoli után bizonyosan egy európai néppárti képviselő tölti majd be az elnöki tisztséget, minthogy erről állapodtak meg előző nap a tagállami vezetők az elfogadott tisztújítási csomag keretében.
Megválasztását követő beszédében Sassoli leszögezte, hogy az EU hatalmas kihívásokkal néz szembe, s ezek megoldása érdekében egységet kell mutatnia a sokszínűség megőrzése mellett.
Hangsúlyozta, az EP-nek közvetlenül választott testületként az „európai demokrácia valódi házává” kell válnia, az intézmények és az állampolgárok közötti bizalom kölcsönös megerősítésére van szükség.
