David Friedman, az Egyesült Államok izraeli nagykövete nyitotta meg a néhány éve felfedezett és helyreállított, kétezer éves jeruzsálemi zarándokutat — jelentette a helyi média vasárnap.
A tizenhármas kereskedelmi tévécsatorna híradójában egy rövid videófelvételt mutattak be, amelyen Friedman, valamint Sara Netanjahu, Benjámin Netanjahu miniszterelnök felesége, egy kalapáccsal áttör egy falat, ezzel szimbolikusan megnyitva a régészek által feltárt utat.
A televízió szakértője szerint a felvétel és az esemény komoly felzúdulást okozott a palesztinok körében, mert szerintük ellenséges lépés és provokáció volt az 1967-ben elfoglalt Kelet Jeruzsálemben, az Óváros melletti Sziluánban szervezett ünnepség. Jordánia is a palesztin vélemény mellé állt azzal, hogy kijelentette, az izraeli oldalról világos "történelemhamisítás" folyik.
Friedman beszédet is mondott az eseményen. Kifejtette, hogy szerinte a régészeti kutatások feltárták az igazságot, és csakis az igazság alapján lehet létrehozni a térségben a békét. A ceremónián részt vett Jason Greenblatt, Donald Trump amerikai elnök különleges közel-keleti megbízottja is.
A Ynet kiemeli, hogy a palesztin "külügyminisztérium" elítélte a rendezvényt.
„A palesztinok elleni ellenséges cselekményeknek tekintjük Amerika részvételét és az elfoglalt Kelet-Jeruzsálemben zajló judaizálás megünneplését" -- áll a tárca közleményében.
„Donald Trump elnöksége napról-napra bizonyítja, hogy teljesen a telepesprojektek mellé áll, amelyeket a megszálló állam szélsőséges jobboldala vezet"
-- tette hozzá a palesztin vezetés.
A Palesztin Hatóság főtárgyalója, Saeb Erekat Twitter-üzenetében úgy fogalmazott, hogy Friedman, aki mielőtt nagykövet lett,
maga is „szélsőséges izraeli telepes” volt.
Friedman döntése, hogy amerikai nagykövetként részt vesz a rendezvényen, magyarázata szerint Izrael fővárosának az amerikai történelemre gyakorolt különleges jelentőségéből fakadt. „Társadalmunk szellemi támasztópillérei, azon alapelveink, amelyek értelmében minden emberi élet méltóságát tiszteletben tartjuk, Jeruzsálemből erednek. Ez a hely éppúgy az Egyesült Államok öröksége, ahogyan Izrael öröksége" -- tette hozzá a nagykövet.
A zarándokutat a gyakorlatban már régóta látogathatták azok, akik jegyet váltottak a Dávid városa nevű régészeti kiállítóhelyre, amely az ókori Jeruzsálemet tárja a nagyközönség elé. A helyet palesztin tulajdonban lévő ingatlanok megvásárlásával hozták létre, de ezen adásvételek egy részét a palesztinok később bíróságon vitatták.
A bibliai Jeruzsálemet bemutató Dávid városát az El-Ad nevű, 1986-ban a kelet-jeruzsálemi bibliai emlékek feltárására és bemutatására alapított, jobboldali telepesek vezette szervezet hozta létre és üzemelteti.
A régészek szerint a gondosan kövezett, közepén és szélén vízgyűjtő csatornával ellátott ókori út a Siloah medencétól vezetett a hegy tetején álló, a rómaiak által 70-ben lerombolt zsidó Szentélyhez. A zsidó zarándokok egykor a völgyben a medencénél elvégezték a rituális tisztálkodást, majd ezen az úton indultak áldozataik bemutatására.
A Gihon-forrás vize táplálta Siloah medence első, kisebb változatát már az időszámítás előtti tizedik században, az első Szentély idején, a babiloni fogság előtt megépítették. 2004-ben egy markológép véletlenül feltárt egy három hold nagyságú, korában hatalmasnak számító víztározót, amelynek minden oldala lépcsős volt, hogy a zarándokok könnyen megmerítkezhessenek. Ez a későbbi Siloah medence, amelynek partján az Újszövetség szerint Jézus csodát tett, Heródes és Jézus korában, a rómaiak rombolásáig szolgálhatta a várost és a zarándokokat.
David Friedman nagykövetet a The Jerusalem Postban vasárnap közzétett interjúban megkérdezték, hogy szerinte Izrael egy békemegállapodás részeként beleegyezhet-e valaha abba, hogy a palesztinok irányítsák a Sziluánban található helyet. Friedman válasza az volt, hogy „ez hasonló lenne ahhoz, mintha Amerika visszaadná a Szabadság szobrot".
„Akkor lesz lehetséges a diplomáciai előrehaladás, ha az emberek majd nem tesznek úgy, mintha az izraeli telepek okoznák a béke hiányát, amelyeket én lakónegyedeknek és városoknak szeretek nevezni"
-- nyilatkozta Jason Greenblatt közel-keleti megbízott egy múlt heti jeruzsálemi konferencián, amelyet a kormányközeli Izrael Ma (Izrael Hajom) című lap szervezett.
Donald Trump szakított a több évtizedes amerikai politikával és a nemzetközi konszenzussal, amikor 2017 decemberében elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, majd tavaly májusban Tel-Avivból odaköltöztette az amerikai nagykövetséget.
Jeruzsálem státuszának megváltoztatása után a palesztinok nem fogadták el az Egyesült Államokat semleges közvetítőnek a palesztin-izraeli viszályban, és a Ynet szerint attól tartanak, hogy Washington lehetővé teszi Izrael számára a Ciszjordániában található izraeli települések annektálását.
Az izraeli-palesztin béketárgyalások 2014 óta állnak. Jeruzsálem jövőjének kérdése a konfliktus egyik központi ügye.
