Nem elég új lakásokat építeni, de infrastruktúrára, szociális és környezetvédelmi beruházásokra is szükség van — óvnak a polgármesterek és a civilek a kormányzati gigantikus lakásépítési tervektől.
A Föld jelenleg 7,7 milliárd embernek ad otthont, 2050-re azonban már két milliárddal többen leszünk, a század végére pedig már 11 milliárd ember él bolygónkon — derül ki az ENSZ friss jelentéséből.
A népességrobbanás problémája természetesen Izraelt is komolyan érinti, hiszen kis alapterületén 30 év alatt várhatóan majdnem megduplázódik, a jelenlegi 9-ről 17,6 millióra nő a lakosság száma — ismerteti a The Times of Israel az izraeli statisztikai hivatal adatait, felidézve, hogy a zsidó állam alig nagyobb New Jersey államnál vagy Wales-nél, mégis a nyugati világ legsűrűbben lakott területei közé tartozik.
Alon Tal professzor, környezetvédő „Az ország megtelt” című új könyvében, amelyben szigorú kontrollt javasol a népességrobbanás megakadályozására, azt írja, elsősorban az ultraortodox zsidók és a beduin arabok aránya nő majd drasztikusan a lakosságon belül. A haredik 2015-ös 11 százalékos aránya 32 százalékra (ha levonjuk az arab lakosságot: 40 százalékra) nő 2065-re.
„Mindig össze lehet zsúfolni egyre több és több embert” — jelentette ki Tal egy konferencián. „De a kérdés az: milyen életet akarunk élni? Mikor árt ez a nagy szám az életminőségünknek? El kell kezdenünk a születésszabályozásról beszélnünk”.
Tal célja, hogy a „kormányzatot kirakja a hálószobánkból”, szerinte abba kell hagyni azt a gyakorlatot, hogy az állam anyagilag még jutalmazza is a sok gyereket. „Ez őrültség!” — állítja.
A kormányzat, pláne a magas lakásárak miatti évekkel ezelőtti tüntetések miatt, elsősorban gigantikus lakásépítési projektekkel igyekszik reagálni a helyzetre: a legambiciózusabb terv szerint 2040-ig másfél millió új lakást terveznek átadni.
Polgármesterek és környezetvédő szervezetek azonban Alon Tal-hoz hasonlóan érvelnek: a kizárólag új lakások építésére történő fókuszálás nem veszi eléggé figyelembe azt, hogy tőkebefektetésekre van szükség az infrastruktúra, az iskolák és kórházak fejlesztésére, hiszen az utakon várható növekvő zsúfoltság egyértelműen negatívan hat az életminőségre.
Arról már nem is szólva,mondják a kritikusok, hogy az új házak építése a zöld területek, a még nyitott terek, mezőgazdasági területek rovására történhet csak. Kifogásolják azt is, hogy hiányzik egy olyan adóreform, amely az eladott lakásokkal nem az államot, hanem a helyi önkormányzatokat gazdagítaná, hogy meg tudjanak birkózni a kialakuló problémákkal.
