Kicsi zsidó, de nagy túlélő

Barta Lajos nevét Magyarországon kevesen ismerik, mégis sikeres, elismert szobrászként, egy gazdag, termékeny pálya után halt meg 87 évesen – Németországban.  A Kiscelli Múzeumban nemrég megnyílt kiállítása a beszédes „Túlélési stratégiák” címet kapta – olvasható az Indexen.

Az 1899-ben született Barta Lajos mindössze 149 centiméter magasra nőtt, de ez nem akadályozta meg abban, hogy a csúcsra jusson a művészvilágban. Szobrászként az absztrakt stílusban alkotott maradandót. Az alkotó fiatal korában ismerte fel magában homoszexuális identitását, ami zsidó származása mellett menekülésre kényszerítette a vészkorszakban.

1938-ban élettársával, a szürrealista festőművész-fotográfus Rozsda Endrével Párizsba menekült, majd valamivel később visszatért Budapestre, ahol munkaszolgálat várt rá. A szocreált kötelező irányzattá tevő Rákosi-korban megélhetése érdekében valamelyest idomult a meghatározó stílushoz, de első absztrakt szobra máig meghatározó maradt, és a róla elnevezett kiállításon egy 1943-as, gipszből készült Kompozíció III (Éneklő madár) című művét is nyilvánosság elé tárták:

„Megható és megdöbbentő, hogy azok után, amik vele történtek, 1943-ban csinál egy ilyen szobrot”

— fogalmazott az Indexnek Árvai Mária, a kiállítás egyik kurátora, aki egyben hangsúlyozta: Barta csak középkorú férfiként talált rá a saját hangjára, és elmondása szerint mindez egy vak zongorista koncertjének hatására történt meg.

„Egyéni stílusomat 1943-ban találtam meg, 44 éves koromban. Tizennégy éven át erősen kerestem, és mindig nyugtalan voltam. Csak amikor végre absztrakt lettem, leltem úgyszólván isteni nyugalomra”

— idézi a lap a művész szavait, akinek a Lovacskák című szoboregyüttese a Gellért-hegyen kapott helyet.

Lovacskák szoborcsoport a Gellérthegyen a Jubileumi parkban, Barta Lajos szobrászművész alkotása (Budapest, 2011. január 26.).
MTI Zrt. / Bizományosi: Nagy Zoltán

Az absztraktért folytatott állandó küzdelme ellenére Magyarországon nem talált megértésre, és Barta 66 évesen, idős fejjel végül Németországba emigrált. Itt több elfogadásra és megbecsülésre lelt, valamint

„köztéri megbízásokat is elnyert, Párizsban és Kölnben is fenntartott egy-egy műtermet. Hagyatékát végrendeletében mégis a Székesfehérvári Szent István Király Múzeumra hagyta”.

Három grácia, bronz, 1949 körül. Kép forrása: Bődey János / Index

Az Index által fotósorozattal is bemutatott Barta-kiállítás a Kiscelli Múzeum hatalom és művészet viszonyát feldolgozó tárlatsorozatába tartozik, és azt mutatja be a látogatóknak, hogy a művésznek milyen döntéseket kellett hoznia, valamint

„milyen szakmai és egzisztenciális stratégiákat kellett követnie egy sok szempontból rossz helyre és rossz korba született alkotónak”.

A teljes cikk itt olvasható:

149 centi volt, meleg, zsidó és művész, de állta a sarat

A növekedési hormon egyfajta zavara miatt az 1899-ben született Barta Lajos egészen alacsony, mindössze 149 centiméter volt. Már tizenéves korában tisztában volt vele, hogy a férfiakhoz vonzódik, és mivel zsidó származású volt, középkorú férfiként az életét kellett mentenie a vészkorszakban.