Amikor a zsidó Bambi lett a „magyar néplélek mételyezője”

75 évvel ezelőtt ezen a napon zúzták be a zsidónak minősített magyar és külföldi szerzők könyveit a budafoki Első Magyar Cartonlemezgyárban – írja a Kibic. Kolosváry-Borcsa Mihály államtitkár-kormánybiztos vezetésével csaknem félmillió könyvet daráltak be.

1944. június 16-án mintegy 500 ezer könyvet szállítottak a budafoki Első Magyar Cartonlemezgyárba, hogy ünnepélyes keretek között a gyár hatalmas zúzdáiban semmisítsék meg a 120 magyar és 35 külföldi zsidó szerző műveit. Ahogy az egyik jelen lévő újságíró beszámolójából kiderült: „pillanatok alatt szürkés péppé vált mindaz, ami egy fél évszázadon át mételyezte a lelket”.

A könyvmegsemmisítés egy gondosan előkészített és a propaganda által támogatott esemény volt, amelynek levezénylésében Kolosváry-Borcsa Mihály sajtóügyi kormánybiztos játszott kulcsszerepet. A német megszállást követően 1944. április 15-én Horthy Miklós kormányzó Sztójay Döme miniszterelnök előterjesztése alapján Kolosváry-Borcsát államtitkár-kormánybiztos hatáskörbe nevezte ki. Két héttel később, április 29-én már napvilágot is látott az „A m. kir. minisztérium 10.800/1944. M. E. számú rendelete a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása tárgyában” nevű rendelet, amely kimondta, hogy a mellékletében felsorolt, zsidónak minősülő szerzők könyveit tilos kiadni, a kölcsönkönyvtárakban lévő példányokat pedig újrahasznosításra be kell szolgáltatni.

1944. június 16-án a budafoki Első Magyar Cartonlemezgyárba 2540 intézményből, 44 vidéki és 14 fővárosi gyűjtőhelyen keresztül 447 627 kötet érkezett be, ami 22 vagonnyi „nyersanyagot” jelentett. Maga Kolosváry-Borcsa Mihály nyitotta meg a nagy sajtóérdeklődéssel kísért eseményt, amelyet a korabeli filmfelvételek szerint szinte egy időben tartottak meg az akkor már hagyományos ünnepi könyvnappal.

Kolosváry-Borcsa a fényképeszek előtt saját kezűleg két könyvet dobott a papírmalomba. Először Kiss József verseskötetét, akit könyvében a zsidó szellem behatolásának első jelentős személyiségeként jelölt meg. A második könyv pedig Franz Werfel Musza Dag negyven napja című, az örmények elleni népirtásról szóló regényének egy példánya volt.

A bezúzott könyvek között volt Felix Salten, az 1869-ben Budapesten Salzmann Zsigmond néven született író 1923-as világhírű gyerekmeséje, a Bambi is.

A könyvbezúzás 75. évfordulójára emlékezve a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület (Mazsike) az Ünnepi Könyvhéten felolvasást tartott a megsemmisített művekből a Dunakorzón, Shakespeare szobránál.

A teljes cikk a Kibic oldalán olvasható.