A kaput a régészek azon az ásatási területen találták, amelyet tavaly a Józsué könyvében említett Czér városaként azonosítottak.
Harminckét éve folyik a feltárás a Bétszaida romjainál, ami a Golán fennsíkon helyezkedik el. A város a második templom időszakában kapta a nevét, de a feltételezések szerint az első templom idejében a Czér névre hallgatott — számolt be a Jerusalem Post.
A kapu a feltárást vezető Rami Arav professzor szerint Dávid királyságának idejéből való, tehát körülbelül az időszámításunk előtt 10-11. században építhették.
Az ásatást a Hebrew Union College szponzorálja és a világ minden tájáról származó régészek vesznek részt benne.
A régészek szerint a felfedezések arra utalnak, hogy Dávid korában Bétszaida városa az Arámiak királyságának része volt, ugyanis több nagy kőbálványt találtak, amelyek egy borjú alakú holdistent ábrázolnak.
Arav szerint Bétszaida hasonló lehet, mint az ókori Jeruzsálem volt Dávid korában, azonban szerinte Jeruzsálemben nehéz régészeti ásatásokat kezdeményezni, mivel a kormány és a lakók engedélyét is meg kell szerezni hozzá. Más ősi városokat, mint Damaszkuszt olyan sokszor építették újra, hogy az ókori élet feltárása szinte lehetetlen, viszont Bétszaidát érintetlenül hagyta az idő.
A Bibliában többször is említett várost 2016-ban azonosították és azóta népszerű hely a turisták számára. A kutatók szerint kétzer ezer évvel ezelőtt a Galileai tenger sokkal északabbra nyúlt, s ezért lehetséges, hogy az egykori halászváros Bétszaidát a Golánon találták meg.
Az évek során kiderült, hogy a romok több különböző korszakból származnak, így sikerült tavaly azonosítani Czér városát is. Jozsué könyve „erődített városnak” nevezi és Arav szerint is egy nagy és gazdag város lehetett az ókorban.
A kutatócsoport az évek során számtalan értékes tárgyat hozott a felszínre. A legkorábbi leletek a 9. századból származtak, de találtak itt római kori érméket is, amik a 138-tól 161-ig uralkodó Antonius Pius arcát ábrázolták.
