Európa több országához hasonlóan Romániában is jól bekavartak a politikai konstellációba az EP-választások. Az illiberalizmus román bajnoka, Liviu Dragnea már másnap börtönbe vonult, a nemzeti liberális államfő, Klaus Johannis, erősödött. Az RMDSZ bejutott az EP-be, de a sajtó szerint mutyival.
A tanácsosát küldte el Klaus Johannis Máramarosszigetre (Elie Wiesel szülőfalujába), ahol csütörtökön az észak-erdélyi zsidóság deportálásának 75. évfordulóján tartottak megemlékezést. Az államfő üzenetében azt írta: „Az erdélyi zsidó közösség felszámolása szörnyű kollektív gyilkosság volt, egy olyan tömeggyilkosság, amely árván, szenvedésben hagyta Erdélyt”.
Johannis ezért a tragédiáért az akkori náci és magyar hatóságokat okolta, de kiemelte: nagy dolog, hogy Románia másfél évtizeddel ezelőtt vállalta a felelősséget a területén végbement zsidóüldözésért.
„A romániai társadalom megtanulta a közelmúlt alapvető leckéjét: a passzivitás a rossz cinkosává tehet. A gyűlölet és a diszkrimináció elleni aktív fellépés viszont hiteles és egészséges hazafiságot szülhet”.
A román államfő szerint lényeges a megemlékezés a holokauszt áldozatairól, valamint az antiszemitizmus és holokauszttagadás elleni fellépés. „Továbbra is az egyéni jogokat és szabadságot, az európaiság és jogállamiság értékeit fogom védelmezni” – ígérte az erdélyi szász politikus, akinek jó esélye van arra, hogy meghosszabbítsa mandátumát az ősszel esedékes elnökválasztáson.
Johannis újraválasztási esélye a hétvégén sokat erősödött. Az európai parlamenti választásokkal egy időben ugyanis népszavazást is tartottak Romániában a korrupció elleni küzdelemről. (A két kérdés az volt, hogy betiltsák-e az amnesztiát ilyen jellegű bűncselekmények esetén, illetve hogy ne lehessen a büntetőtörvénykövet módosítani kormányrendeletekkel.)
Az elnök által kiírt referendumon való részvétel bőven a harminc százalékos érvényességi küszöb fölött volt, ráadásul a válaszadók nyolcvan százaléka az államfő szájízének megfelelően a korrupció elleni harc folytatására szavazott. Johannis Nemzeti Liberális Pártja (PNL) ráadásul 27 százalékos eredménnyel megnyerte az EP-választást.
A kormányzó szociáldemokrata PSD jócskán lemaradva 22,5 százalékot szerzett, és csak hajszállal előzte meg az ugyancsak jobboldali ellenzéki USR-PLUS-t. A kisebbik koalíciós partner, a liberális ALDE kiesett az EP-ből. (A részvétel Romániában is rekordot döntött, ötven százalék körüli volt.)
Az erdélyi magyarság pártja, az RMDSZ a végleges eredmények szerint a bejutási küszöb fölött végzett. Az 5,4 százalék azt jelenti, hogy két képviselőt küldhetnek az EP-be. Ráadásul sok nem magyar is rájuk szavazott a Kárpátokon túli területeken, ahol a rossz nyelvek szerint még magyart sem láttak.
Egyes források tudni vélik, hogy az RMDSZ és a PSD közötti háttéralkunak lehet köszönni, hogy az etnikai alapon szerveződő párt viszonylag simán megugrotta a lécet. (Állítólag a PSD az RMDSZ színeiben küldött szavazóbiztosokat több településre, ahol általában 2-3 szavazatot kapott a magyar párt.)
Az RMDSZ-re rossz fényt vet az is, hogy a választások előtt mindössze néhány nappal jelentette be, hogy felmondja a szövetséget a szociálliberális koalícióval (a magyarok nem voltak a koalíció tagjai, kívülről támogatták a kormányt).
Sok erdélyi magyar panaszkodik egyébként is a pártra amiatt, hogy az eléggé eltávolodott a valóságtól és egyben tőlük is. Közeledett viszont az RMDSZ a Fideszhez, miután a korrupció elleni harc miatt Romániában egyre kevésbé van lehetőség támogatást szerezni átláthatatlan utakon.
Johannis tehát győztesként került ki a voksolásokból (ráadásul neki tulajdonítják a PNL sikerét is), miután beleállt a korrupcióellenes harcba, ami mára a közbeszéd meghatározó témája Romániában. Ez persze nagyon jól hangzik, főleg magyar füleknek, de azt azért tudni kell, hogy a Laura Codruta Kövesi ügyész nevével fémjelzett küzdelem az évek folyamán enyhén szólva túlkapásokhoz vezetett.
Kövesit, aki jelen állás szerint a legesélyesebb jelölt az európai főügyészi posztra, bár Romániában hivatali visszaélés miatt bűnvádi eljárást indítottak ellene, 2013-ban nevezték ki a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) élére.
Ténykedése alatt évente átlagban ezer-ezerháromszáz embert, köztük kormánytagokat, parlamenti képviselőket, polgármestereket, bírókat, ügyészeket vádoltak meg korrupcióval. Sokan a börtönben végezték.
Kövesi legnagyobb „trófeája” Victor Ponta akkori miniszterelnök volt, aki ellen 2015-ben emeltek vádat azzal, hogy mintegy 18 millió forint értékben tett szert jogtalan haszonra.
A DNA tevékenységét azonban nem mindenki tartotta áldásosnak. Az ügyosztály ugyanis nem ritkán a titkosszolgálat segítségével folytatta a nyomozást. A román alkotmánybíróság végül nemrég törvénysértőnek nyilvánította a két szervezet együttműködését. Sokan pedig azt kifogásolták, hogy a DNA valóságos boszorkányüldözést, sőt politikai leszámolást folytat, és már ezzel sodorja veszélybe az állam működését.
Ennek ellenére a románok körében továbbra is népszerű a korrupció elleni harc, és inkább szemet hunynának afölött, ha ennek érdekében korlátozzák a szabadságjogokat. A PSD népszerűtlenségének egyik legfőbb oka éppen az, hogy megpróbálta korlátozni a DNA jogköreit.
De térjünk vissza Ponta kényszerű távozására, ezzel nyílt ugyanis meg az út Liviu Dragnea előtt, aki az elmúlt tíz évben többször töltött be miniszteri posztokat. A PSD élén 2015-től áll, és mostanáig képviselőházi elnök is volt. A szociáldemokrata politikus igazi erős emberré nőtte ki magát, nyílt titok volt, hogy ő Románia legbefolyásosabb politikusa. Ő döntött arról, hogy kiből lehet kormányfő (kizárólag csak gyenge, irányítható politikusokból). Ő maga azonban nem lehetett miniszterelnök, miután ő is a DNA látókörébe került.
Az EU-ban egyébként sokan vontak párhuzamot közte és Orbán Viktor között, miután mindkettejüket illiberális politikusnak tartják.
Dragnea azonban nemcsak a sorosozásban követte a magyar kormányfőt, és egy korábbi Fidesz-kampányszlogen átvételében („Románia több tiszteletet érdemel!”), hanem abban is, hogy saját pártcsaládja (az európai szocialisták, a PES) tartja nemkívánatosnak, őt az igazságszolgáltatás „reformja”, a jogállamiság veszélyeztetése miatt.
„Mesterkedéseinek” fő célja az volt, hogy kapjanak kegyelmet vagy mentességet a korrupcióval elítélt politikusok. Ennek az lett az eredménye, hogy köztörvényes bűnözők ezrei kerültek szabadlábra.
Dragnea abban még utánozta Orbán Viktort, hogy mára eltűnt a pártbeli ellenzéke, de abban már nem, hogy a PSD-nek biztos szavazói bázist építsen ki. A népszerűtlen szociáldemokrata politikus sorsa két nap alatt pecsételődött meg. A PSD rossz szereplése az EP-választásokon valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy másnap, vagyis hétfőn a román legfelsőbb bíróság három és fél év börtönbüntetésre ítélte a politikust fiktív alkalmazások miatt.
A DNA vádirata szerint Dragnea 2006 és 2013 között, amikor Teleorman megye tanácsának és egyben a PSD-nek a megyei elnöke volt, utasítására két olyan alkalmazottat fizetett a megyei önkormányzat, akik valójában a párt megyei szervezeténél dolgoztak.
Dragneát már be is vitték a börtönbe, igaz, három héten át karanténban lesz. Orvosi vizsgálatokon esik át, megállapítják, hogy nincs-e különleges étrendre szüksége, milyen mértékben munkaképes, aztán kijelölik a börtönt, ahol letölti a büntetését.
A román Büntetésvégrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke nem minden él nélkül üzente neki, hogy most személyesen is megtapasztalhatja, milyen szegényes körülmények között működik a rendszer, amiért a szakszervezeti vezető főleg Dragneát okolta.
A szociáldemokrata politikus ellen egyébként már érvényben volt egy kétéves felfüggesztet szabadságvesztés. Dragnea ugyanis 2012-ben választási csalással akarta megbuktatni Traian Basescu akkori államfőt.
Johannis egyébként az EP-választások után azonnal lemondásra szólította fel a balliberális kormányt.
„Ez olyan eredmény, amit már sehogy sem lehet kimagyarázni” – jelentette ki az államfő, aki már többször a romániai demokrácia balesetének nevezte a PSD-kormányt.
Dragnea erre azonnal ráparancsolt Viorica Dancila kormányfőre, hogy nehogy lemondjon. Szerinte ugyanis „most az EP-választásokon szavaztunk, nem parlamenti voksoláson”.
Egyesek szerint Dragnea távozásával kerültek igazán bajba a jobboldali pártok. Eltűnt ugyanis a főgonosz, hirtelen nincs mit mondani, ez abból is látszott, hogy az ellenzékiek viszonylag visszafogottan követelték a kormány lemondását. Az RMDSZ-nek pedig rossz hír lehet, hogy a PSD partnerre lelhet Ponta új pártjában, a Pro Romania nevű formációban, így mellőzhetik a magyarokat, akiket az ellenzék sem biztos, hogy a keblére ölel a szociáldemokratáknak korábban nyújtott támogatás miatt.