Kedd este masírozás nélkül, de óriási rendőri jelenlét mellett gyűltek össze a Mi Hazánk szimpatizánsai a város főterén.
Közel kétszáz fő vett részt kedd este azon a gyűlésen, amit a Jász megyei Törökszentmiklós főterén tartottak a Mi Hazánk kezdeményezésére. A 168 óra beszámolója szerint a párt frissen alakult alakulatának tagjai is megjelentek, azonban egyelőre nem viselték a Nemzeti Légió egyenruháit, a Betyársereg tagjainak harminc fős csoportja viszont fekete formaruhában jelent meg.
[leaflet-map fit_markers=”false” address=”Törökszentmiklós” zoom=”13″]
Nagy Tibor, Tiszaeszlár polgármestere és a MIÉP elnöke mellett Dorogi György, a „Nemzeti Légió” vezetője is beszédet mondott az összegyűlt tömeg előtt, valamint Toroczkai László is felszólalt, aki szerint azért volt szükség a demonstráció megszervezésére, mert áldatlan állapotok uralkodnak a városban, és a helyi hatóságok „szabadon hagyták a cigány terroristákat” egy korábbi ügyben, amelynek során szerintük egy cigány férfi többször is összevert embereket a városban.
A Mi Hazánk gyűlésével egyidejűleg ellentüntetők csoportjai is felbukkantak a helyszínen, akik a Városi Kurír szerint nagyjából 100-150 fős tömeget alkottak. Számos roma jogvédő mellett több ellenzéki politikus is megjelent a helyszínen — köztük Baranyi Krisztina, Kunhalmi Ágnes, Korózs Lajos, Szél Bernadett, Cseh Katalin és Fekete Győr András.
Az ellentüntetők fasiszta bűncselekményekről, a második világháborúról és a holokausztról készült archív fotókat mutogattak transzparenseken a tüntetőknek, akiknek korábban a vonulást előzetesen megtiltotta a rendőrség, így a résztvevők a tervek ellenére nem masírozhattak végig a település utcáin.
Ahogy korábban beszámoltunk róla, múlt héten az Abcúg nevű portál közölt a törökszentmiklósi romák helyzetéről, akik között az ex-jobbikosokból álló Mi Hazánk tervezett menetelése okozott pánikot.
A telepen pattanásig feszültek az idegek és rémhírek terjednek, pedig azt mondják, eddig semmi baj nem volt romák és nem romák közt. A jobbikos polgármester szerint Toroczkai csak arra várt, hogy újra kijátszhassa a cigánykártyát.
Péntekre annyira pattanásig feszültek az idegek a telepen, hogy már meg sem lehet állapítani, melyik rémhírnek van valóságalapja, és melyik puszta riogatás.
ilyen plakátok is feltűntek
https://uploads.disquscdn.com/images/b20401f0f628feeaf8ae24c18a03afb3286f387c7ae64df5b3c6e5474fee66b4.jpg
A Jobbikot a cigánykérdés felvetése tette „nagy” párttá.
Senki, még csak messziről bottal se merte előttük megpiszkálni a kérdést.
Pedig kétségkívül a magyar társadalom legnagyobb problémájáról van szó.
A Mi Hazánk visszatért az egyszer már jól bevált retorikához.
És pont azért van növekedési potenciáljuk, mert sok faluban a szegregátumok nagyrészt cigány lakossága, és az ott élő főleg szegény, idős lakosság között folyamatos a feszültség.
Nincs aki meghallgassa a nyugdíjas öregasszonyok panaszait.
A PC korában még a probléma felvetése is rasszizmusnak minősül.
Ez nem cigány,hanem oktatási és szegénységi szociális probléma.Amelyet nem lehet rendőrrel megoldani.Főleg úgy nem,mint az ma történik.Amikor az egy db falusi rendőr,akinek a körzetében 500 fő potenciális és tényleges félhülye rabló és tolvaj él nem képes megoldani.
„Ez nem cigány,hanem oktatási és szegénységi szociális probléma.”
Persze.
Ellenben a társadalom legszegényebb decilisét legnagyobbrészt ők teszik ki.
Mindenhol, ahol arányszámuk meghaladja a 2-3 %-ot (nálunk ~9 %), hasonló a helyzet.
Szlovákia, Szerbia, Koszovó, Bulgária, Románia, Görögország stb.