Ciszjordániában élő keresztény vezetők arra kérik a palesztin vezetést, hogy vizsgálják ki annak a két támadásnak az esetét, amik egyetlen hét leforgása alatt történtek.
Május 16-án a ramallahi Aboudban törtek be a falu templomába, ahonnan több tárgyat is elloptak — adta hírül a Holy Land Church nevű szervezet. Valamint május 14-én is hasonló eset történt, amikor a betlehemi Szent Charbel Monostorba törtek be rablók. A Szentföldi Püspöki Tanács beszámolója szerint az elkövetők áttörték a monostor kerítését, és több értékes felszerelést, valamint a biztonsági kamerákat is magukkal vitték.
A vallási tanács jelentése szerint a monostor elleni bűncselekmény az elmúlt félévben sorban a hatodik hasonló eset volt.
A szervezet közleményében ítélte el a történteket, és arra kérte a palesztin hatóságokat, hogy vizsgálják ki az ügyeket, valamint fokozzák a biztonsági készültséget a hasonló helyzetekre a jövőben. A Palesztin Hatóság egyik képviselője azt mondta, hogy foglalkoznak az aboudi és betlehemi ügyekkel, azonban előrevetítette, hogy a két eset között nem látnak összefüggést.
A hatóság munkáját illetően a helyi keresztények közül többen elégtelennek minősítették a készültséget, és a The Jerusalem Postnak adott interjúban egy keresztény nő azt mondta, nem érzik magukat biztonságban. „Azért érezzük magunkat célpontoknak, mert keresztények vagyunk” — fogalmazott kétségbeesetten.
Egy 1996-os felmérés szerint Betlehemben a keresztények aránya a 80 százalékot is elérte, azonban mára abszolút kisebbségben maradtak.
A súlyos veszélyek között élő keresztény közösségek megsegítésére egy zsidó szervezet is megalakult néhány évvel ezelőtt. A Blessing Betlehem nevű szervezet 2016 óta nyújt támogatást a nehézségekkel küzdő evangéliumi hívők számára — főként rendszeres ételadományokkal, amiket jótékonysági gyűjtések során felajánlott összegekből finanszíroznak.
Sírva könyörgök, hogy legalább a Neokohnnál ne alkalmazzák ezt a chrudinákista kifejezést, hogy Ciszjordánia. Nyugati Part, cháverim. De a legegészségesebb a Júdea-Somron.
Így van. A Ciszjordánia kifejezésnek csak addig volt értelme, amíg volt Transzjordánia is. Az már jópár évtizede nincs. A tájegységet sem a palesztin arabok, sem a jordán arabok, sem az izraeliek – zsidók vagy arabok, mindegy – nem nevezik Ciszjordániának. Ez úgy hangzik, mintha én következetes makacssággal pl román nacionalista lévén Dél-Kelet Pannonia városaként emlegetném Szegedet. Csak ezt Európában nem veszik észre.
A tájak neve Júdea és Somron, vagy Szamária. Ha politikai entitásként akarnak utalni a helyre, akkor azt is lehetne írni, hogy „A Palesztin Autonómia területén élő keresztény vezetők arra kérik…”.
Bár ez a kifejezés sem biztos, hogy hosszú életű lesz, így vagy úgy.
Hiányos a cikk.
Mert mára a 80%-os Keresztény többség Betlehemben 20%-os lett!