A kiemelkedő politikai gondolkodó 1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat, majd 1998-ban Magyar Örökség díjat kapott.
Negyven éve, 1979. május 10-én, 68 éves korában halt meg Bibó István, a múlt század kiemelkedő magyar politikai gondolkodója. Sírfeliratának ő maga ezt javasolta: „Élt három évet, 1945-től 1948-ig”.
Legjelentősebb munkái 1945 és 1948 között születtek, ezekben főként a közép- és kelet-európai politikai fejlődés torzulásait vizsgálta. Könyveiben és politikai értekezéseiben főként Magyarország gazdasági és politikai helyzetének elemzésével foglalkozott. Művei: A kelet-európai kisállamok nyomorúsága, A magyar demokrácia válsága, A békeszerződés és a magyar demokrácia, és Zsidókérdés Magyarországon, melynek soraiban a zsidó népirtásért viselt magyar felelősséggel nézett szembe.
Egyik leghíresebb gondolata szerint „demokratának lenni annyit tesz, mint nem félni”.
1990-ben posztumusz Széchenyi-díjat, 1998-ban Magyar Örökség díjat kapott, szobra 2005 óta áll a Duna-parton. Nevét viseli az ELTE jogász és politológus szakkollégiuma — írta emlékezésében az MTI.