Veszélyben az a nemzetközi szerződés, amely az iszlám állam nukleáris fegyverhez jutását hivatott megakadályozni. Az iráni rezsim ultimátumot adott a Nyugatnak.
Irán nem teljesíti a 2015-ös atomalku keretében vállalt egyes kötelezettségeit, és erről értesítette a megállapodást aláíró nagyhatalmakat, Franciaországot, Nagy-Britanniát, Németországot, Kínát és Oroszországot — közölte szerdán az IRIB állami televízió.
A tájékoztatás szerint Haszan Róháni iráni államfő levelet írt azon országok diplomáciai képviselőinek, amelyek az Egyesült Államoknak az atomalkuból történt kilépése után is úgy döntöttek, hogy tiszteletben tartják az Iránnal kötött megállapodást.
Az iráni rezsim gyakorlatilag ultimátumot adott a Nyugatnak: 60 napjuk van arra, hogy az iráni olaj- és bankszektorral kapcsolatos vállalásaikat teljesítsék.
Nem teljesen lépnek ki
Washington az iráni olajiparra kivetett szankciókat 2018 novemberében állította vissza, de nyolc országnak – az iráni olaj legnagyobb importőreinek – 180 napra mentességet adott. Ezt a kiskaput zárta be Donald Trump elnök, amikor a hét elején úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg a mentességet.
Az iszlám köztársaság külügyminisztere előtte hangsúlyozta: bizonyos önkéntes vállalásoktól el fognak állni, de nem mondják fel az ország atomprogramjáról 2015-ben kötött többhatalmi megállapodást. Indoklása szerint „az egyezség többi részes állama nem volt képes ellenállni az Egyesült Államok nyomásának”.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság jelenleg nem tartja kötelességének, hogy a dúsított uránnal és a nehézvíztartalékokkal kapcsolatos megszorításokat teljesítse” — hangoztatta az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács.
Az iráni vezetés annak idején hivatalosan az ország energiabiztonságának megteremtésével indokolta az urándúsítást, és tagadta, hogy katonai célokra használná fel a sugárzó anyagot.
Irán végül több mint tíz évnyi tárgyalások után 2015-ben állapodott meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával és Németországgal atomprogramjának korlátozásáról, amiért cserébe a nemzetközi közösség feloldotta a vele szemben bevezetett nemzetközi szankciók nagy részét.
Donald Trump amerikai elnök viszont tavaly májusban egyoldalúan kilépett az egyezségből arra hivatkozva, hogy a megállapodás nem korlátozza kellően Irán térségbeli terjeszkedését és ballisztikusrakéta-programját. Az Egyesült Államok ezzel egy időben az Iránt sújtó szankciókat is újból életbe léptette.
Irán egy nappal azután jelentette be a lépést, hogy a The Wall Street Journal meg nem nevezett hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írta:
Iránnak konkrét tervei vannak az Egyesült Államok elleni támadásokra Irakban és valószínűleg Szíriában is, továbbá valamelyik szövetségese révén támadásokat tervez a Jemenhez közeli Bab el-Mandeb szorosnál és várhatóan saját drónokkal támad a Perzsa(Arab)-öbölben.
Hírszerzési információk szerint támadás érheti a Kuvaitban lévő amerikai erőket is.
Fenyegetnek, támogatnak
Az Iránnal szemben keményvonalasként ismert John Bolton, amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó vasárnap este jelentette be, hogy az amerikai kormányzat repülőgéphordozót és bombázó alakulatot küld a térségbe. A közel-keleti amerikai erők megerősítését Kenneth McKenzie tábornok, az Egyesült Államok Középső Parancsnokságának vezetője kérte, éppen az új hírszerzési információkra hivatkozva.
Az Egyesült Államok egyebek mellett azt várja Irántól, hogy azonnal hagyja abba a regionális konfliktusokba való beavatkozását (pl. Jemenben vagy Szíriában), és mondjon le ballisztikus rakétaprogramjának fejlesztéséről.
Irán egyébként aktív támogatója és fegyverszállítója a Hamász és a Hezbollah iszlamista terrorszervezeteknek, az ő 150 kilométeres hatótávolságú Badr-3 rakétájukkal lőtték pl. a gázai terroristák Izraelt április elején. Irán évtizedek óta fenyegeti a zsidó államot. Iráni politikusok rendre „az iszlám világ testébe ékelődött rákos daganatként” hivatkoztak Izraelre, melynek „nincs létjogosultsága” és „el kell törölni a Föld felszínéről.”
