Elég vajon 45 másodperc a sérült emberek biztonságba juttatására rakétatámadás esetén?

Több száz embertársunknak okozott különleges kihívást a hétvégi gázai rakétatámadás-sorozat. De mit tudnak az ápolók tenni a fogyatékos emberekkel, ha vészhelyzet van?

Nem tudjuk, hogy mit is értenek az egészből. Többnyire talán semmit. Ez különösen veszélyes, hiszen minden egyes ápoltunkat nekünk kell menekíteni, hiszen maguktól nem érzik a pillanat feszültségét

— mondta Avi Wortzman, az ALEH szeretetkórház-hálózat egyik, a Gázai övezettől alig 30 kilométerre lévő intézményének vezetője, aki a The Times of Israelnek adott interjút.

Fotó: ALEH

A szervezet 450 munkatársa 12 ezer, többnyire súlyosan hátrányos helyzetű ápolttal foglalkozik, négy különféle intézményben Izraelben. Wortzman annak az egységnek vezetője, amelyik a legközelebb van a Gázai övezethez. Oda, ahonnan a hétvégén súlyos rakétatámadások sorozatával sújtották Izraelt a terrorista szervezetek.

Izrael erősítést küld Gázához, Netanjahu ellencsapást ígér

Izrael erősítést küld a gázai határra, miközben Netanjahu súlyos válaszcsapásokat ígért. 

Az interjúban a kórház vezetője az elmúlt napok nehézségeiről mesélt. Csak szombaton több, mint 10 alkalommal kellett óvóhelyre vonulniuk a kórházi ápoltakkal. Erre mindenkinek egységesen 45 másodpercnyi időt javasolnak a katonaság szakértői.

Ezt szinte egyenlő a lehetetlennel, ha ennyi emberért felelünk. Komplikált és kihívásokkal teli hétvége után vagyunk. Én egy idő után már nem is számoltam a riadójelzések szirénáját.

— fogalmazott Avi Wortzman, aki hozzátette, szerencséjük is volt. Mint kifejtette:

a támadásokra való felkészülés jegyében a lehető legtöbb mobil egészségügyi műszert, matracokat, speciális fekvő alkalmatosságokat próbáltak meg bevinni az óvóhelyre. 

Fotó: ALEH

Ezzel együtt a tucatnyi ápolt biztonságos elhelyezése mellett az egyik legnehezebb feladat a nemzetközi önkénteseik istápolása volt. Sokan soha életükben nem tapasztaltak még rakétatámadást. Ahhoz, hogy a helyi személyzet tartani tudja bennük a lelket, nagy segítséget kapott a helyi közösségtől is.

Úgy látszik, Izraelben a bajban egymásra találtak a segítő kezek.

Nagyon fontos volt elérnünk, hogy senki se essen pánikba, és képesek legyenek folyamatosan profin, ugyanakkor emberségesen és kedvesen bánni az ápoltakkal. Ehhez természetesen a saját lelkierejüket is meg kellett őriznünk. Ebben nagy segítségünkre szolgált az odafigyelés és a finomságok, amikkel az ápoltak szülei kedveskedtek nekik

— tette hozzá a kórház vezetője, aki ahhoz is próbált ragaszkodni a nehézségek közepette, hogy tartsák magukat az eredeti ápolási-fejlesztési programokhoz.

Még arra is találtak lehetőséget, hogy a kis pónikat a népszerű lovas terápia résztvevői számára a védett, fedett helyiségekbe vezessék.