Már nem igazán kedvelik a menekülteket a németek

A németek többsége egyre inkább negatívan vélekedik a menekültekről – derül ki egy friss kutatásból. Az ország csaknem fele titkos szervezetek befolyását sejti a háttérben.

Tovább emelkedett és meghaladta az 50 százalékot a menedékkérőkről negatívan vélekedők aránya Németországban egy most publikált felmérés szerint.

A menedékkérőkkel kapcsolatos elítélő, lebecsülő véleményekkel egyetértők aránya 54,1 százalékos a bielefeldi egyetem interdiszciplináris konfliktus- és erőszakkutató intézetében folytatott kutatássorozat új adatai szerint.

Ez több mint 5 százalékpontos növekedés a legutóbbi, 2016-ban végzett vizsgálatban rögzített 49,5 százalékhoz képest, és a legnagyobb arány 2012 óta, amikor a menedékkérőkhöz fűződő viszonyt bevonták az úgynevezett csoportra vonatkoztatott emberellenesség vizsgálatába.

A Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Freidrich Ebert Alapítvány (FES) megbízásából végzett kutatás készítői szerint a menedékkérőkről negatívan vélekedők arányának növekedése összefüggésbe hozható azzal, hogy keményedik a menekültügyről és a bevándorlásról a nyilvánosságban folytatott vita hangneme.

A kutatók azt is feltételezik, hogy

a menedékkérőkkel kapcsolatos előítéletek és lebecsülő vélemények “tényként rögzültek a megkérdezetteknél”

– írta a Spiegel Online hírportál az IKG felmérését ismertetve.

A többi vizsgált csoporttal kapcsolatos előítéletek, ellenérzések nem változtak jelentősen a 2016-os adatfelvétel óta. A muszlimokkal szembeni ellenségesség a németek 18,7 százalékára jellemző, míg 2016-ban 18,3 százalék volt ez az arány. A szintikkel és romákkal szemben ellenségesek aránya szintén alig nőtt, 24,9 százalékról 25,8 százalékra emelkedett.

Az úgynevezett társadalmi közép beállítódásait, véleményáramlatait vizsgáló kutatást 2002 óta folytatják, kétévente vesznek fel új adatokat. Az állandó elemek mellett minden alkalommal más-más súlyponti kérdéseket vizsgálnak.

Ezúttal a szélsőjobboldaliként és a jobboldali populistaként jellemzett vélemények elterjedtségére összpontosítottak. Így első alkalommal vizsgálták az összeesküvés-elméletekhez fűződő viszonyt.

A többi között megállapították, hogy Németország lakosságának 45,7 százaléka úgy véli, hogy titkos szervezetek jelentős befolyást gyakorolnak a politikai döntésekre, és 32,7 százalék egyetért azzal az állítással, hogy a politikusok és más németországi vezetők külső hatalmak irányítása alatt álló bábok.

Kimutatták, hogy a többség támogatja a demokratikus berendezkedést, híve a társadalom sokszínűségének, sürgeti az Európai Unió megerősítését, és igen csekély, 3 százalék alatti a szélsőjobboldali vélekedések elterjedtsége.

Ugyanakkor a demokráciában kételkedő és a rendpárti tekintélyelvűség felé nyitott, a bevándorlókkal, muszlimokkal, menedékkérőkkel, szintikkel és romákkal kapcsolatban pedig negatív vélekedéseket tartalmazó jobboldali populista beállítottság jelenléte is stabil a német társadalomban.

A lakosság 20 százaléka sorolható a jobboldali populisták közé, 42 százaléknál pedig felismerhetőek az ebbe az irányba mutató tendenciák. Jelentősek a területi különbségek, nyugaton alacsonyabb, a keleti tartományokban, a volt NDK területén magasabb a jobboldali populista nézeteket vallók aránya.

Az arányok nem változtak számottevően az utóbbi években, ami a kutatók szerint azt jelzi, hogy a jobboldali populizmus “beérkezett”, ez a fajta beállítottság a lakosság széles rétegeiben elfogadottnak, a normáknak megfelelőnek számít.

A felnőtt lakosságra reprezentatív felmérést 1890 ember telefonos megkérdezésével végezték, az adatokat tavaly szeptember és idén február között vették fel.