Hosszú jogi küzdelem után végre zöld utat kaphat az olvasó közönség is sok ismeretlen Franz Kafka kézirathoz.
„Ebben a perben az volt az abszurd, hogy egy olyan gyűjteményért folytatták, amelynek senki sem ismerte a tartalmát, de ezek a kérdések remélhetőleg hamarosan megoldódnak,”
— mondta Benjamin Balint, a jeruzsálemi Van Leer Intézet kutatója, az erről a jogi eljárásról írt, Kafka utolsó pere című könyv szerzője — jelentette az MTI.
A héten egy svájci bírósági ítélet hozott, amelynek értelmében át kell adni Izrael államnak a világhírű prágai, németajkú zsidó szerző, Franz Kafka évtizedek óta banki széfben őrzött iratait. Ezzel minden esély megvan arra, hogy újabb irodalmi remekekre leljenek a stílusformáló alkotó munkásságából.
Kafka korai halála után — alig 41 éves volt 1924-ben — arra kérte barátját és szerkesztőtársát Max Brodot, hogy az semmisítse meg műveit. Szerencsére erre nem került sor, és Brodnak köszönhetően ismerhette meg a nagyvilág legtöbb remekművet, a Pert, a Kastélyt és az Amerika című írásokat.
Ezekkel egy csapásra a huszadik század egyik legünnepeltebb írójává vált Kafka, akinek barátja később egy táskában vitte el külföldre a megmaradt kéziratokat a nácik elől menekülve. 1968-ban, halála előtt átadta azt titkárnőjének, Esther Hoffenak, és megbízta, hogy adja át egy tudományos intézménynek.
Hoffe azonban a következő négy évtizedekben megtartotta, és olykor áruba bocsátotta komoly összegekért a kéziratokat, például 1988-ban a londoni Sotheby’s 1,8 millió dollárért adta el A per eredeti kéziratát a marbachi Német Irodalmi Archívumnak. Később, Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után lányai, majd unokája ragaszkodott a kéziratok feletti jogokhoz.
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár üdvözölte a hosszú hercehurcának véget vető svájci döntést, mert a Kafka-hagyaték úgymond “a zsidó néphez tartozó kulturális érték, amelyet a könyvtár megfelelően fog kezelni, és hozzáférhetővé tesz Izrael és a nagyvilág közönsége számára”