Fényköntösben „tér vissza” a nácik által elpusztított varsói Nagyzsinagóga

Csütörtök este fényjátékkal emlékeztek meg a varsói gettófelkelés évfordulójának előestéjén a lengyel főváros Nagyzsinagógája pusztulásáról, amelyet 76 évvel ezelőtt a náci megszállók romboltak le a varsói gettólázadás során.

Az egykori imaház képét a helyén álló modern felhőkarcoló homlokzatára vetítették csütörtök este két órán át, miközben a teret archív felvételről a zsinagóga néhai főkántora, Gerszon Sirota éneke töltötte be, aki a varsói gettóban vesztette életét.

TaubeJewishHeritage on Twitter: „To commemorate the 75th anniversary of the Warsaw Ghetto Uprising on April 19, artist Gabi von Seltmann created a virtual reconstruction of the destroyed Great Synagogue using archival recordings of the cantor Gerszon Sirota. https://t.co/CCa8k2UDc2 / Twitter”

To commemorate the 75th anniversary of the Warsaw Ghetto Uprising on April 19, artist Gabi von Seltmann created a virtual reconstruction of the destroyed Great Synagogue using archival recordings of the cantor Gerszon Sirota. https://t.co/CCa8k2UDc2

A fényfestést Gabi von Seltmann lengyel multimédiaművész készítette azért, hogy emlékeztesse Lengyelországot: multikulturális nemzetként egykor népes zsidó közösségnek adott otthont. A megemlékezést a Nyitott Köztársaság antiszemitizmus ellen harcoló szervezet szervezte.

„A lengyel emlékezet felébresztése számomra az empátia megteremtéséről szól, mert ahol empátia van, ott nincs többé rettegés”

— mondta alkotásáról a művész.

A zsinagógát immár másodszor támasztották fel így. Most azért a felkelés évfordulójának előestéjén tartották a fényfestést, hogy a rendezvény ne essen egybe a péntek este kezdődő sabbattal és a Pészach ünnepével.

Von Seltmann nagyapját Auschwitzban gyilkolták meg a nácik. Férje nagyapja viszont a Lengyelországot megszálló náci SS-tisztek egyike volt. Személyes történetüket is nemzedékek közti megbékélésként igyekeznek bemutatni.

A varsói nagyzsinagóga a XIX. század második felében épült, és átadásakor a világ legnagyobb zsidó imaháza volt. Varsó lakóinak akkor mintegy harmada zsidó volt. A Lengyelországot megszálló nácik feldúlták, majd 1943-ban, a varsói gettólázadás idején felrobbantották.

1943. április 19-én robbant ki a nácik által megsemmisítésre ítélt zsidóság legjelentősebb ellenállása a varsói gettóban.

A gettó több száz lakója döntött úgy, hogy kézifegyverekkel és Molotov-koktélokkal megtámadja a nácikat, akik megkezdték a gettó felszámolását és az oda zárt emberek deportálását a treblinkai haláltáborba.

A túlélők elmondása szerint pontosan tudták, hogy semmi esélyük a német haderővel szemben, de úgy döntöttek, hogy maguk választják meg haláluk módját és időpontját. Csaknem egy hónapig sikerült kitartaniuk.

A megszálló nácik válaszul tömbről tömbre járva égették fel a gettót. A felkelés alatt mintegy 13 ezer ember halt meg, a nácik pedig száznál kevesebb katonát veszítettek.

A Nagyzsinagóga felrobbantásával a nácik a zsidóság felett aratott győzelmüket óhajtották kifejezni.

A műveletet irányító SS-dandártábornokot, Jürgen Stroopot a háború után Lengyelországban végezték ki emberiesség elleni bűntettek miatt.

A holokauszt óta először pészahoznak a varsói gettó helyén

Újra széderesttel ünnepelnek azon a helyen, ahol több ezren pusztultak el 1943 tavaszán a zsidóság egyik legszentebb szabadságharcában.