Nem sodorná veszélybe az Európai Néppárt (EPP) győzelmét a májusi EP-választáson az Egyesült Királyság részvétele a legfrissebb felmérés szerint, de ez esetben valamelyest csökkenne a konzervatív pártcsalád amúgy stabil előnye.
A tagállamokban külön-külön elvégzett közvélemény-kutatások EP által összesített eredménye szerint a néppárt 180 mandátumra számíthatna a következő ciklus elején a várhatóan ismét 751 tagú testületben, míg a második helyezett szociáldemokratáknak (S&D) 149 képviselőjük lehet.
A liberális frakció (ALDE) 76, a mostani harmadik legnépesebb képviselőcsoport, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) a brit kormánypárttal kiegészülve 66 helyre számíthatna ebben a régi-új konstellációban.
A Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) 62 mandátumra esélyes, így megelőzné a mostani prognózis szerint 57 tagú majdani zöld frakciót.
A patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldalt (GUE-NGL) 46 képviselőjével a hetedik helyre mérték, amelyet a brit részvétel egyértelmű nyertesének, de még így is a legkisebb frakciónak számító Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) követhet 45 hellyel.
A függetlenként politizálóknak nyolc mandátumot jósol a közvélemény-kutatás.Az „egyéb” kategóriába most 62 képviselőt soroltak, róluk még nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán valamelyikbe. Ide tartoznak többek között Emmanuel Macron francia elnök pártjának tagjai is, akik mindazonáltal feltehetőleg a liberálisokat fogják erősíteni.
Külön képviselőcsoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból.
A mostani állás szerint az ALDE, az ENF, az EFDD, illetve a zöld frakció számszerűleg és részarányát tekintve is növekedni fog a többi csoport kárára, legnagyobb mértékben a radikális jobboldali ENF.
Sok múlik azon, hogy az „egyéb” kategóriába tartozók hova fognak besorolni, egyesek a rendszerkritikus, euroszkeptikus vagy egyenesen EU-ellenes politikai pártok erősödésétől tartanak a radikális baloldaltól egészen a jobbszélig. A bizonyos ügyek blokkolását lehetővé tévő egyharmaduk azonban még erősen kérdéses, hogy meglesz-e, a jelenlegi adatok alapján ez nem valószínű.
Elemzők szerint a jobb- és a balszél erősödése afféle „nagykoalíciós” politizálásra kényszerítheti a centrista pártokat.
Jelenleg az EPP-nek 217, az S&D-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek 37 képviselője van.
Egyelőre úgy tűnik, hogy az Egyesült Királyságnak részt kell vennie az EP-választáson, ez alól csak akkor vonhatná ki magát, ha május 22-ig jóváhagyná a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő, de a londoni parlament által már háromszor leszavazott szerződést, viszont erre a szakértők szerint nincs sok esély.
A felmérés szerint a 21 magyar képviselői helyből a Fidesz-KDNP-nek 13, a Jobbiknak és az MSZP-Párbeszédnek egyaránt három-három, a Demokratikus Koalíciónak és a Momentumnak egy-egy juthat.
A kormánypártok támogatottságát 52 százalékra, a Jobbikét 16 százalékra, az MSZP-Párbeszéd szövetségét 15 százalékra, a DK-ét és a Momentumét 6-6 százalékra, a bejutási küszöb alatt lévő LMP-ét pedig 3 százalékra mérték.
Magyarországra vonatkozólag a Publicus Intézet március 27-i közvélemény-kutatásának számait használták fel, ahogy legutóbb is.
Több felmérést nem fog közzétenni az Európai Parlament a május végi választásig. Bár eredetileg sűrűbb mandátumbecsléseket terveztek, bennfentes források szerint a frakciók többsége végül ez ellen foglalt állást.