Április 11. és május 19. között, hét szakaszban tartják meg a parlamenti választásokat Indiában. A szavazás végleges eredményeit várhatóan május 23-án hozzák nyilvánosságra.
A dél-ázsiai ország 3 287 263 négyzetkilométernyi területével a világ hetedik legnagyobb, 1,29 milliárdnyi lakosával második legnépesebb állama. Az országot délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger és Pakisztán, északon Kína, Nepál és Bhután, keleten a Bengáli-öböl, Banglades és Mianmar határolja. A főváros Újdelhi, a hivatalos nyelv a hindi a dévanágari írás szerint (az alkotmány emellett még 21 helyi hivatalos nyelvet ismer el, a lakosság jelentős része angolul érteti meg magát), a hivatalos pénznem az indiai rúpia.
Történelem
A világ egyik legrégebbi civilizációjának bölcsőjét számos hódító igázta le, de végül beleolvadtak az őslakosok tengerébe. Az európai gyarmatosítók a XVI. század folyamán jelentek meg, versengésükből a britek kerültek ki győztesen, akik a XIX. század közepén az egész szubkontinensre kiterjesztették hatalmukat. India 1947. augusztus 15-én önkormányzattal bíró domíniummá, 1950. január 26-án pedig szuverén köztársasággá vált a brit Nemzetközösségen belül.
Gazdaság
A földrésznyi országban a hagyományos falusi földműveléstől a csúcstechnológiáig minden megtalálható. A gazdaság 1997-től két évtizeden át évente átlag 7 százalékkal növekedett, de a kormány által bevezetett pénzügyi reformok miatt 2017-ben lelassult. Az országban egyre nő az elégedetlenség, elsősorban a munkanélküliség és a rosszabbodó gazdasági helyzet miatt. 2017-ben a gazdaság 6,7 százalékkal bővült, az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson 7 200 dollár, az infláció 3,6 százalékos, a munkanélküliség 8,5 százalékos volt.
Államszervezet
Az 1950. január 26-án életbe lépett, azóta többször módosított alkotmány értelmében a központi törvényhozó testület, a szövetségi parlament két házból áll. A felsőház, az Államok Tanácsa (Rádzsa Szabha) 245 tagjából 12-t az államfő delegál, a többit hat évre a helyi törvényhozó testületek választják. Az alsóház, a Nép Háza (Lok Szabha) 543 tagját közvetlenül öt évre választják meg, két tagot az államfő nevez ki az indiai-angol közösség érdekeinek képviseletére.
A legutóbbi, 2014. április 7. és május 12. közötti parlamenti választásokon a Narendra Modi vezette hindu nacionalista Bháratíja Dzsanata Párt (Indiai Néppárt, BJP) abszolút többséghez, 282 mandátumhoz jutott, míg a tíz év óta kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus párt történetének legsúlyosabb választási vereségét szenvedte el, képviselőinek száma negyedére, 58-ra csökkent.
A jobbára ceremoniális szerepet betöltő köztársasági elnököt öt évre választja meg egy elektori kollégium, amely a szövetségi alsó- és felsőház, valamint a tagállami parlamentek tagjaiból áll. A legutóbbi, 2017-ben megrendezett elnökválasztást a kormányzó Bháratíja Dzsanata Párt jelöltje, az érinthetetlen kaszthoz tartozó Ram Nath Kovind nyerte meg, aki 2017. július 25. óta tölti be az államfői tisztséget.
fotó: MTI
A végrehajtó hatalmat a parlamentnek felelős kormány gyakorolja. A kormányfői tisztséget 2014. május 27. óta Narendra Modi tölti be.
A parlamenti választásokat hét szakaszban tartják meg, hogy a hatalmas ország 900 millió szavazásra jogosult állampolgárának mindegyike leadhassa voksát a több mint egymillió szavazóhelyiség valamelyikében. A közvélemény-kutató intézetek többsége csekély arányú győzelmet jósol Narendra Modi miniszterelnöknek és pártjának, a Bháratíja Dzsanata Pártnak (BJP), illetve szövetségeseinek. A legnagyobb ellenzéki erő, az Indiai Nemzeti Kongresszus párt élén a Nehru-Gandhi politikai dinasztiából származó Rahul Gandhi áll, s idén januárban a pártvezetés tagja lett húga, Prijanka Gandhi Vadra is, aki ezt megelőzően kerülte a politikát.