“Bibi or not to be” – a világ találgatja, mi jöhet most Izraelben

A bal- és jobboldali európai és amerikai lapok többsége egy dologban egyetért: az izraeliek a biztonságra szavaztak, mert e területen Netanjahu bizonyított.

“Ez most már Netanjahu Izraelje” — írja a The New York Times publicistája, aki szerint újraválasztása a zsidó állam erősen konzervatív képét erősíti, amely értékeli a stabilitást, azt a katonai és gazdasági biztonságot, amit a jelenlegi miniszterelnök nyújtani tudott. Ugyanakkor, miközben soha nagyobb biztonságban nem voltak, félnek, leginkább Irántól és annak szomszédjaira gyakorolt befolyásától, és soha nem engednék, hogy egy nála tapasztalatlanabb politikus vegye át az irányítást.

Ugyanakkor a palesztinokkal kötendő béke távolabbra került, mint valaha, sőt, a ciszjordániai területek beígért annektálása akár új palesztin felkeléshez is vezethet, amivel akár létre is jöhet az az izraeli apartheid-állam, amivel a baloldal régóta riogat — emlékeztet a tekintélyes amerikai napilap, amelynek másik publicistája minden kritikája mellett elismeri:

“ha a nemzetbiztonságról van szó, ő olyan vezető, akinek van stratégiája és víziója.”

Az Izraellel és különösen annak jelenlegi miniszterelnökével szemben erősen szkeptikus Spiegel Online elemző, egyben igen elfogult írás előbb összefoglalja a választás eredményeit (Ganz “nem tudta egyértelműen megverni Netanjahut”), majd utána kicsit a választók szemére veti, hogy tudták, Netanjahu akár börtönbe is vonulhat, mégis rá szavaztak, nem pedig Ganzra. A szerző részletesen kitér a három korrupciós ügyre, azzal zárva a cikket, hogy Netanjahu vád alá helyezése és elítélése után akár új választások is elképzelhetőek, amelyeken Ganz befutó lehet.

A balliberális német lap másik munkatársának rövid videóelemzése sem igen törekszik tárgyilagosságra, Netanjahu és koalíciója sorsát az újságírónő is kizárólag a nyártól rá váró korrupciós eljárások fényében tárgyalja, mintha politikai üzenete — mondjuk a júdeai-szamáriai annektálásra vonatkozó bejelentése — nem is létezett volna. (Az egy nappal a választások előtt felrakott “Bibi or not to be” címmel készített videó már jóval árnyaltabban elemzi “Mr. Security” várható sikerének titkát, a jó gazdasági helyzettől a kormányfő nemzetközi szerepléseiig.)

“A varázsló mindenkinek megmutatta”: ez a címe a konzervatív-liberális Die Welt online kiadásán megjelent cikknek, amely szerint a győzelem “Netanjahut, egy történész fiát, történelmi figurává avatja”, ugyanis júniusban lekörözi az államalapító David Ben Guriont azzal, hogy hosszabb ideig volt miniszterelnök.

A német lap szerint azonban nehéz időszak vár rá, hiszen az ország végletesen megosztott, ráadásul koalíciós partnerei,

az ultranacionalista és vallásos pártok politikai célkitűzései “veszélyeztetik az izraeli demokrácia fundamentumát”,

például azzal, hogy deklarált céljuk a Legfelsőbb Bíróság jogköreinek gyengítése. Ez pedig a hatalmi ágak ellensúlyát fenyegetné.

A Die Welt szerint ha Netanjahu beváltja ígéretét, és annektálja a ciszjordániai zsidó telepeket, azzal komoly diplomáciai válságot okozna, és ellehetetlenítené a kétállami megoldást (ami egyébként Izraelben amúgy sincs napirenden, egyik oldalon sem.

Fotó: MTI/EPA

Az annektálást feszegeti elemzésében a katari hátterű Al Jazeera írása is, amelynek elemzők azt mondták: ez főként a jobboldali szavazóknak szóló ígéret volt, ugyanakkor a palesztinok nagyon is komolyan veszik a bejelentést (olyannyira, hogy közben be is jelentették: tiltakoznak a terv ellen, és “nemzetközi fórumokon, köztük a nemzetközi büntetőbíróságon keresztül érvényesítjük jogainkat” – a szerk.).

A lapnak, amely természetesen végig “illegális” telepekről és “megszállt területről” beszél, Mitchell Barak izraeli elemző elmondta: szerinte Netanjahu csak választási ígéretet tett, amit nem fog betartani. Aida Touma-Suleiman, az arab Haddash-Ta’al párt képviselője azonban úgy látja, a miniszterelnök komolyan gondolja, amit nyilatkozott, ahogy 2015-ben is, amikor hivatalosan elköszönt a kétállami modelltől. “Azóta is pontosan azt tette, amit mondott.” Egy harmadik elemző,

Akiva Eldar pedig az Al Jazeera-nak azt mondta: nem gondolja, hogy Netanjahu érdekelt lenne a jelenlegi status quo felrúgásában.

“Egyetlen egyszer sem volt esély arra, hogy Netanjahu elveszítse ezt a választást” — írja a Bloomberg elemzője, aki felidézi, hogy miközben Ganz önmagát ünnepelte, Netanjahu már körbetelefonálta a kisebb jobboldali pártokat, hogy begyűjtse a miniszterelnöki ajánlásaikat. A lap azt írja, még egy lehetséges együttműködés a kék-fehérekkel sem teljesen kizárt, pláne, hogy nemzetbiztonsági, külpolitikai kérdésekben, valamint a palesztinokkal való viszony tekintetében sem különbözik alapvetően a két nagy párt.

A Bloomberg elemzője szerint még az sem kizárt, hogy Netanjahu Ganzra bízza a védelmi tárcát, hadd kínlódjon ő a Hamásszal Gázában. Sőt, a szekuláris, liberális Jaír Lapidot arra is használhatja, hogy leverje vallásos partnereinek legszélsőségesebb követeléseit. A lap szerint csöndben már el is kezdődött a kék-fehérek közeledése a Likudhoz, amivel csak azt segítik elő, hogy Netanjahu bagatellizálhassa állítólagos bűneit.

A politikai különbségek elhalványultak a kampányban, mivel

az izraeli választások alapvetően egy dolgot jelentettek: egy Benjamin Netanjahuról szóló bizalmi szavazást

mondták a Kreml által finanszírozott orosz propagandaadónak, a Russia Today-nek szakértők. “Netanjahu és Ganz nem különböznek alapvetően külpolitikai vagy védelmi kérdésekben, de a miniszterelnök több szempontból is háborút indított az izraeli jogállamiság ellen” – jelentette ki Dov Waxman az RT-nek. Miko Peled “emberi jogi aktivista” (az RT szóhasználata: valójában radikális Izrael-ellenes, BDS-támogató aktivista) pedig szintén abból indul ki, hogy Ganz védelmi miniszter lehet egy Netanjahu-kormányban.