A szatmári haszidok fizettek a szavazástól való távolmaradásért

Az Egyesült Államokban élő szatmári haszidok pénzzel honoráltak minden olyan izraeli vallásos zsidót, aki vállalta, hogy nem szavaz a keddi választásokon.

A New Yorkban és Izraelben is jelentős számú közösségekbe tömörülő, anticionista szatmári haszidok 12 millió dollárral támogatták a voksolástól távol maradókat. A szatmári irányzat Izrael modern államát illegitimnek tartja, ezért ellenzi annak bármilyen elismerését – beleértve a választásokon való részvételt is.

A szatmári haszidok azért állnak szemben Izraellel, mert alapvetően ellene vannak egy szuverén zsidó állam létrehozásának Izrael földjén — Erec Jiszráel — a Messiás eljövetele előtt.

Szatmári haszidok

A kampány egyik szervezője, Yoel Fried hangsúlyozza, hogy a meggyőződése szerint

minden egyes napon, amikor a törvényhozók elfoglalják a helyüket a Knesszetben, a zsidó jog — a halakha — 100 rendelkezését szegik meg

–  írja a Jewish Telegraphic Agency.

„Mindenki, aki szavaz és részt vesz Izrael állam kormányának megalakításában, az nem hisz Istenben, és nem hisz a Tórában”

– mondta Fried. „Úgy érezzük, hogy mi visszatarthatjuk őket a parancsolatok megszegésétől” – tette hozzá.

A múlt héten tartott beszédében Zalman Teitelbaum rabbi — a mozgalom két vezetőjének egyike –, gyilkossággal vádolta az izraeli ortodox politikusokat, mert együttműködnek azzal a kormánnyal, amely az ortodox férfiak besorozását szorgalmazza a hadseregbe.

Itt érdemes megjegyezni, hogy a mostani választásokig két szigorúan vallásos párt is képviseltette magát a Knesszetben: az askenázi Egyesült Tóra Judaizmus és a szefárd zsidókat tömörítő Sasz. A két párt összesen 13 székkel rendelkezett a 120 férőhelyes parlamentben, és Benjamin Netanjahu kormányzó koalíciójában is helyet foglaltak.

Teitelbaum heves retorikája egyébként nem számít különösebben szélsőségesnek a mozgalmon belül: a most lezajlott kampány egyik hirdetésében — amelyet @NewsIn Satmar Twitter-fiók posztolt –,

az izraeli kormányt egyenesen „a Tóra kiirtóinak és a vallás gyűlölőinek” nevezték, akik „szörnyű veszélyt jelentenek a jövő generációira”.

A 12 millió dolláros kampányból körülbelül 4 millió dollár került vallásos egyénekhez, akik a támogatásért cserébe vállalták, hogy távol maradnak a keddi szavazástól. Ahhoz, hogy megkapják a pénzt, a kampány képviselőinek jelenlétében előzetesen le kellett adniuk személyi igazolványukat, ennek hiányában ugyanis Izraelben sem lehetséges szavazni.

Fried becslése szerint mintegy 35 ezer ember kapott pénzt tőlük, átlagosan több, mint 100 dollárt fejenként, bár, a kiállított csekken szereplő összeg a kedvezményezett családjának méretétől függően változhatott.

A fennmaradó 8 millió dollár olyan izraeli ortodox iskolákhoz és más oktatási intézményekhez került, amelyek mindennemű állami támogatást megtagadnak. Fried azt mondja, hogy az állammal szembeni ideológiai ellenálláson túl, az ortodox iskolák attól is tartanak, hogy amennyiben igent mondanak a kormányzati finanszírozásra, azzal kiszolgáltatják magukat az állam oktatási követelményeinek is, azaz olyan alaptantervet kell esetleg bevezetniük, amely ellenkezik a vallásos meggyőződésükkel.

Szintén a szatmári haszidokhoz kapcsolódó hír, hogy a jeruzsálemi Kedem Aukciósház árverésre bocsájtja Yoel Teitelbaumnak, a mozgalom első vezetőjének azt az eredeti levelét, amelyet az 1952-es izraeli választásokon való részvétel ellen írt.

A nyilvánosságra került levélben Teitelbaum rabbi az izraeli választásokon való részvételt a keresztény misszionáriusok támogatásával hasonlította össze, valamint megállapította, hogy a cionista kormányban való részvétel rosszabb, mint a bálványimádás. A levelet Peszách ünnepe után bocsájtják árverésre – tudatja az Arutz7.

Teitelbaum rabbi levele Fotó: Kedem Aukciósház

A levelet a haszid rebbe 1951-ben írta, a második izraeli választás előtt. A papírra vetett hosszú magyarázat összefoglalja Teitelbaum rabbinak a választásokon való részvételt kategorikusan ellenző álláspontját, amelyhez követői a mai napig tartják magukat.

Amint azt Maron Aran, a Kedem Aukciósház egyik tulajdonosa megjegyzi, a történelmi levél egyike az első dokumentumoknak, amelyek az Izrael állam vallási legitimációját övező, mindmáig élő vitában megszülettek.

„Az a tény, hogy a mai napig sokan élnek ezeknek az érveknek és álláspontoknak a szellemében, csak még izgalmasabbá és fontosabbá teszik a levelet”

– tette hozzá.